3.Fejezet✨

1.5K 22 2
                                    

Egész éjjel forgolodtam, kattogott az agyam, mindennen. A tegnap estén, a bulin, talán nem is kellett volna elmenjek és nem találkoztam volna Hardin-nal akinek egy mozdulatától már a hideg futkos rajtam, pillangók lesznek a hasamban. Ezeket még sose tapasztaltam meg, furcsa hogy egy ember akit alig ismerek ilyen érzéseket tud ki váltani belőlem. Amig ezen gondolkodtam, elkészültem, utána pedig elmentem az első órára,időközben Landon-nal jóba lettünk így ő várt a terem ajtaja előtt.

-Szia Tessa. Hogy telt a tegnapi napod?-kérdezte izgatottan.

A tegnap szóvá tettem neki, hogy Step buliba akar vinni, így szólt, hogy avassam be a részletekbe.

-Szia. Hát hosszú történet, bent elmagyarázom. - mondtam sietősen

Be mentem a terembe ahova Landon utánam jött. Minden részletet elmondtam neki, ő figyelmesen, nyugodtan, néha arc kifejezéseket mutatott, megvárta amig befejezem. Utána neki kezdett a mondandojának.

-Hűha, ez kicsit furcsa, mármint amiket Hardin vált ki belőled. Általában Hardin kihasználja a lányokat, és eldobja őket. Ezért is félek hogy veled is ezt tenné. Ha továbbra is ezeket fogod érezni amikor a közeledben van,  próbáld figyelmen kívül hagyni, hátha elmulnak és nem fognak többé elő jönni úgymond. - fejezte be a mondandoját

-Remélem igazad lesz, nem akarom hogy ki használjanak és aztán én legyek a nevetés tárgya. Megpróbálok mindent megtenni az érdekében hogy ne legyek a közelében és hogy ne érezzék semmit. Nehéz lesz de megbirkozok vele. -adtam ki magamból, ismételtem amiket ő mondott

-Akárhogy döntesz én támogatlak. - mondta őszintén

Órák után, elindultunk az egyetemhez közel lévő kávézóhóz. Rendelés után, gondolkodtam azon, hogy tényleg mi van velem, hisz még Noah se tudta ezeket az érzéseket belőlem előhozni, és egy szinte idegen ember ezt megcsinálta. Nem sokáig gondolkodtam mert a kávézó csengője szólalt meg, ami azt jelentette hogy új vendég jött. Épp oda akartam fordulni, mivel háttal ültem, hogy nézzem meg ki lehet az de Landon intette, hogy ne tegyem. Nem értettem de utána nem foglalkoztam vele, amig az asztalunkhoz nem ért egy nem várt vendég. Mégpedig Hadin. Persze, hogy ilyenkor kell érkezzen amikor azt se tudom, hogy mi van jelenleg a fejemben, így csak rosszabit a helyzeten. Végül Landon megszólalt.

-Mit szeretnél Hardin?-kérdezte gyanakodva

-Talán nem jöhetek be egy kávézóba kávét inni? Amúgy meg láttam, hogy itt vagytok és gondoltam, hogy ide jövök köszönni. - válaszolta kicsit sem meggyözöen.

-Ha ennyit szerettél volna akkor ne vedd tolakodásképpen de mi beszélgettünk és folytatnánk ha nem zavarna. - felelte Landon kicsit idegesen

-Akkor nem is zavarnék. Még találkozunk. Akkor szia Landon, viszlát Theresa. - rám kacsintott majd távozott a kávézóból

-Nem tudom megérteni hogy mit akart tőlünk, nem tudna egyszer a saját dolgával foglalkozni?-mondta Landon kicsit nyugodtabban

-Ne törd magad rajta, nem éri meg. - válaszoltam higgadtan

Ezután még beszélgettünk majd elindultunk a kollégium fele, a folyosón el váltak útjaink. A szobámba érve le pakoltam és feldöltem az ágyamra, gondolkodtam, Noah-n, magamon, és úgy mindenen. Írtam is Noah-nak, hogy ne aggódjon, majd később felhivom, hogy tudjunk beszélni, mostanság alig volt időm beszélgetni vele de ma bepotolom.
Nagyban az órai tananyagot néztem át amikor is üzentem érkezett.

𝙸𝚜𝚖𝚎𝚛𝚎𝚝𝚕𝚎𝚗
𝑺𝒛𝒆𝒓𝒃𝒖𝒔𝒛 𝑻𝒉𝒆𝒓𝒆𝒔𝒂,𝒓𝒆𝒎𝒆́𝒍𝒆𝒎,𝒉𝒐𝒈𝒚 𝒏𝒆𝒎 𝒖𝒏𝒂𝒕𝒌𝒐𝒛𝒐𝒍 𝒎𝒆𝒓𝒕 𝒉𝒂𝒎𝒂𝒓𝒐𝒔𝒂𝒏 𝒐𝒕𝒕 𝒗𝒂𝒈𝒚𝒐𝒌 𝒆́𝒔 𝒆𝒍𝒗𝒊𝒔𝒛𝒍𝒆𝒌 𝒗𝒂𝒍𝒂𝒉𝒐𝒗𝒂. 𝒐̈𝒍𝒕𝒐̈𝒛𝒛 𝒌𝒆́𝒏𝒚𝒆𝒍𝒎𝒆𝒔𝒆𝒏/𝒄𝒔𝒊𝒏𝒐𝒔𝒂𝒏. 𝑯.✨

Fogalmam sem volt, hogy  ki lehetett az aki írta, miután végeztem mindennel, kicsit pihentem. Úgy 10 percre rá valaki kopogott, unottan kinyitottam az ajtót, azonban aki előttem állt nem készültem fel rá.

-Hardin. Mit keresel itt? - kérdeztem furcsálva
-Mondtam, hogy elviszlek valahova, gyere menjünk. - mondta mintha ez természetes dolog lenne
-Nem is mondtam igent. - karba tettem a kezeimet, szemöldökömet meg felhuztam
-De ugyan akkor nem-et sem szóval gyere. - kiment az ajton majd intette , hogy kövessem

Be ültünk az autójába, az úton egy szót sem szólt, így én sem mondtam semmit csak a tájat figyeltem, közben pedig Landon-nal beszéltem akinek megirtam hogy mi is van jelen pillanatban, aki mindent le írt, hogy vigyázzak magamra, hallgassak arra amiket mondott. Egy kis idő után az autó motorja leállt. Hardin kiszállt, így én is,egy erdő helyhez hasonló tisztáshoz hozott, beljebb menve egy kisebb tó volt. A táj rendkívül szép és gyönyörű volt, mindenhol fák, virágok, és persze madár csicsergés. Amig nézelődtem azt vettem észre, hogy Hardin vetkőzni kezd így rá kérdeztem.

-Mit csinálsz? - kérdeztem miközben figyeltem hogy mit fog válaszolni
-Úszni akarok, te nem jössz? - kérdezte majd be ugrott a vízbe
-Nincs is semmilyen ruhám amit felvehetnék. - mondtam őszintén
-Vedd fel a pólómat és gyere be, kellemes a víz szóval ne hagyd ki a lehetőséget. - mondta majd elmerült a víz alján.

Amig a víz alján volt felvettem a pólóját, a ruháimat le raktam a fűre, hogy ne legyen semmi bajuk. Én nem ugrottam bele, helyette le ültem a szélére és a lábaimat tettem a vízbe, kezdésnek. Miután megszokta a lábam a vizet Hardin fel jött a felszínére, közelebb úszott hozzám, megfogta a derekamat hogy segítsen hogy be tudjak mászni a vízbe. Miközben fogott a hasamban újra a pillangokat éreztem, amint a testem érintkezett a kissé hideg vízzel kirázott a hideg, de pár perc múlva el is múlt. Lassan kezdtem megszokni a víz hőmérsékletét, közben csendben úszkáltunk.

-Kérdezhetek valamit?-kérdezte kíváncsian
-Persze-mondtam kicsit félénken
-Hogyhogy a barátod nem jön hozzád amiota itt vagy? - kérdezte nyugodtan
-Nincs igazán ideje, de a hétvégén viszont jönni fog - mondtam őszintén

Nem mondott semmit erre, így gondoltam én töröm meg a csendet egy kérdéssel.

-Most én kérdek. Kit szeretsz a világon a legjobban? - kérdeztem nyugodtan
-Egyszerű. Magamat. - mondta önimádoan

Gondolhattam volna, hogy nagyképű, mit is vártam tőle. Még egy kis ideig a vízben maradtunk utána kiszáltunk, kezdett hideg lenni, így vissza mentünk a kollégiumba. Ki rakott a kollégiumnál majd megsem várva el köszönésemet elhajtott. A szobámba érve hívtam Landon-t, hogy beszámoljak a mai nap eseményeiről.
Sokáig beszéltünk, este körül lefekvéshez készülődtem, láttam, hogy üzenetem érkezett. Noah írt.

𝙽𝚘𝚊𝚑❤️
𝑺𝒛𝒊𝒂 𝑻𝒆𝒔𝒔𝒂.𝑹𝒆𝒎𝒆́𝒍𝒆𝒎,𝒉𝒐𝒈𝒚 𝒓𝒆𝒏𝒅𝒃𝒆𝒏 𝒗𝒂𝒈𝒚,𝒉𝒂 𝒎𝒊𝒏𝒅𝒆𝒏 𝒋𝒐́𝒍 𝒎𝒆𝒈𝒚,𝒉𝒆́𝒕𝒗𝒆́𝒈𝒆́𝒏 𝒎𝒆𝒈𝒚𝒆𝒌 𝒂𝒛 𝒆𝒈𝒚𝒆𝒕𝒆𝒎𝒓𝒆,𝒉𝒐𝒈𝒚 𝒕𝒂𝒍𝒂́𝒍𝒌𝒐𝒛𝒏𝒊 𝒕𝒖𝒅𝒋𝒖𝒏𝒌.𝑨𝒅𝒅𝒊𝒈 𝒊𝒔 𝒗𝒊𝒈𝒚𝒂́𝒛𝒛 𝒎𝒂𝒈𝒂𝒅𝒓𝒂,𝒔𝒛𝒆𝒓𝒆𝒕𝒍𝒆𝒌.

Felhivtam, hogy beszélni tudjunk pár percet is akár. Most jól esett a hangja, főleg ezután a kimerült és esemény dús nap után. Nem akartam, hogy aggódjon azért mert, kezdek érzéseket táplálni olyan iránt aki nem foglalkozik senkivel, egy rideg kőszikla. Még kicsit beszélgettünk majd le feküdtem aludni. Sajnos most is fél órát forgolodtam, az agyam állandóan gondolkozott, nem tudtam sehogy aludni. Próbáltam, végül nehezen de sikerült. Nem akarom, hogy közöm legyen valaha is Hardin iránt,se érzések, se semmi, még a jelenlétét se vagyok képes már elviselni, egy ilyen fajta fiú mint ő nem veheti el az eszemet, nem fogom hagyni, nem vagyok olyan mint a többi lány akiket elcsábitott. Velem nem fog kiszurni,nem hagyom magam, nem fogok rá nézni sem, csak így tudom elfelejteni. Jobb lesz így nekem.

~💫𝕄𝕚𝕦𝕥á𝕟✨~Where stories live. Discover now