i'm fine [vmin] ✔︎

tizenhárom: "nyugalom."

jimin élete fenekestül felfordult. nem veszekedett többé taehyunggal, inkább közösen filmeztek, vagy leckét írtak, ám egyikőjük sem volt még teljesen fesztelen. tény, hogy mindkét fél számára új volt ez a helyzet. jimin mindig elpirult amikor taehyung filmezni hívta, az idősebb pedig zavartan fogadta, ha a fiatalabb reggelivel kedveskedett neki. édesanyjuk szintúgy nem értette az egészet, de úgy gondolta, nem teszi tönkre a kialakult nyugodt légkört kérdezősködésével. végre nyugalom volt.

taehyung éppen egy tervet kattogott. egy ideje nem gondolt a testvére által írt esszére, de nemrég ismét eszébe jutott, és mindenképpen ki akarta deríteni, kiről is szól az iromány. gondolatban már végigment az összes ismerősén, de egyik sem passzolt a jimin által leírt személyre. egyetlen lány vagy fiú sem volt olyan, mint akiről olvasott. tudta, hogy aki szerelmes, az teljesen más meglátásban látja az általa szeretett személyt, de még így sem passzolt semmi, vagy éppen ezért, bárkiről lehetett szó. taehyung lassan beleőrült a tudatlanságba, így elhatározta, hogy nem kerülgeti tovább a forró kását, megkérdezi jimint, ki a szóban forgó egyén.

"jimin!" rontott a fiatalabb szobájába, mire a kisebb megugorva fordult felé.

"szia taehyungie!" mosolyodott el szélesen, szemei eltűntek és taehyung biztos volt benne, hogy szíve kihagyott egy ütemet. a fiatalabbat borzasztóan aranyosnak tartotta.

"beszélnünk kell." mondta, igyekezve komolynak maradni, mire jimin egy nagyot nyelve az ágyára huppant. az idősebb mellette foglalt helyet, majd amint észrevette, hogy öccse igencsak ideges, bíztatóan elmosolyodott.

"i-igen?" cincogta a fiatalabb.

"ne félj, nem eszlek meg." sóhajtott taehyung. "az esszéd miatt vagyok itt." mondta, mire jimin minden mozdulatában megfagyott. még az emésztése is megállt egy pillanatra.

"nem mondom el, hogy kiről szól." szedte össze bátorságát.

"ismerem?" mászott az arcába bátyja, mire jimin zavartan hátrébb húzódott. mérlegelte a helyzetet. nem kerül hátrányba, ha ezt elárulja, ugye? úgysem mond többet...

"igen." bólintott. taehyung összehúzott szemekkel figyelte őt, majd úgy döntött minden-mindegy alapon neveket kezdett felsorolni, a fiatalabb reakcióját lesve közben.

jimin sikeresen tartotta magát, hiszen taehyung saját magán kívül mindenkit felsorolt, így nem igazán volt nehéz dolga, minden nevet lereagált egy nem-mel. az idősebb egy idő után feladta a próbálkozást, így elterülve jimin ágyán nagyot sóhajtott. a terve nem jött be.

"ma itt alszom." felelte, mire a fiatalabb rendesen elpirult. még szerencse, hogy háttal állt bátyjának, különben lebukott volna.

"neked is van szobád." forgatott szemet, majd mivel már amúgy is pizsamában volt, bebújt a paplan alá. már taehyung is mászott volna be mellé, mikor jimin rákiáltott.

"ne!" mindketten lefagytak. nem tudhatja meg, hogy a pulcsijaival alszik! aztán taehyung szélesen elvigyorodott.

"csaknem tartasz valamit az ágyadban, amiről nem tudhat senki?" húzogatta szemöldökeit, mire jimin megdobta őt egy kisebb párnával.

"csak nem vagy pizsamában. nem akarom, hogy koszosan mássz az ágyamba." tette karba kezeit, felfújva arcát.

"de már mosakodtam." felelte az idősebb értetlenül.

"nincs pizsama, nincs pizsiparti." makacsolta meg magát a fiatalabb, mire taehyung sóhajtva fordított neki hátat és lekapta pólóját. jiminnek sajnos le kellett mondania a kellemes látványról, mivel a ruhadarabok még mindig a párnája alatt voltak. villámgyorsan kapta ki alóla őket, majd az ágy alá vágta őket. mikor visszafordult, taehyung a melegítőnadrágját dobta a földre, majd az ágy felé fordult, hogy végre befeküdjön.

"mit művelsz? azt mondtam, csak pizsamában feküdhetsz az ágyamba!" nézett ra zavartan, kissé kiakadva jimin.

"boxerben alszom, nyomi." forgatott szemet taehyung, mire a fiatalabb enyhén eltátotta a száját. nem jutott szóhoz, így csak zavartan az orráig húzta a paplant és lekapcsolta a kislámpát, ami egészen idáig megvilágította a szobát.

"jó éjszakát jiminie." mondta taehyung halkan, mire a fiatalabb összébb húzta magát.

"neked is, taehyungie..." motyogta, majd szorosan lehunyta szemeit.

mindketten háttal feküdtek a másiknak. gondolatok kavarogtak a fejükben, és valamiért mindkettőjük eszmefuttatásának köze volt a fiatalabb által írt esszéhez. 

köszönöm, hogy elolvastad!

-shoya