SZJG-lány a jég alatt [BEFEJEZETT]

Az őrangyal

Felkeltem... egy szobában voltam.
Érdekes... ismerős volt a hely stílusa De nem hiszem hogy valaha jártam itt. A falak üresek voltak se egy poszter sem egy kép. Semmi csak a fehér fal. Volt egy gondosan bevetett ágy mellette egy íróasztal.
- Pont mintha börtön cellában lennék. gondoltam. Ekkor mozgást hallottam és hirtelen Arnold nyitott be a szoba ajtaján.
- Arnold! De jó hogy látlak mindenhol oly... Arnold? De nem válaszolt, fejét a falnak támasztotta és halkan sírt. Meg sosem láttam Arnoldot sírni. Furcsa látvány volt.
hirtelen a megtörtek a ráncai és finom arca megfeszült. Szomorúságát düh váltotta át és haragos arcal ki rontott a szobából.
-Mit csinálsz?! kiáltottam és utána futottam.
Arnoldot egészen sokáig követtem amíg végül bement egy épületbe.
- Ez... ez egy kórház? kérdeztem csodálkozva inkább magamtól.
Arnold a második emeletre ment. Látszott rajta hogy van egy konkrét úticélja de amikor az ötös kórteremhez ért megállt egy pillanatra és benézett az ajtaján. Le sokkolódtam. ott álltam a nyitott ajtónál Arnold mellett és nem tudtam meg mozdulni. Ricsi és virág egy széken ültek. Virág halkan zokogott, Ricsi Látszólag nyugtatni próbálta de őt is a sírás kerülgette. az ágyon pedig.... én feküdtem. Lélegeztető volt az orromon. A karomban több helyen is infúzió volt bekötve. Ekkor Virág szólalt meg.
- Hol vannak Reni szülei? kérdezte szipogva.
- Már úton, de a határokon nem tudnak átjutni mivel Reni apukájának elveszett az út levele és bármennyire is kérik nem engedik át őket. Suttogta Ricsi. És ekkor eszembe jutott. A szüleim Ukrajnába utaztak a héten nászútra. Szegények... éppen a 21. Házassági évfordulójukon vannak és felhívják őket, hogy a lányuk alatt beszakadt a jég és valószínűleg nem éli túl... erre a gondolva könnyes lett a szemem. De akkor észrevettem hogy Arnold tovább indul. Követtem a 13as kórterembe ahol is szörnyűlködve láttam, hogy Cortez fekszik az ágyon. Ekkor már tudtam hogy baj van. Arnold.... ne... ne bántsd! suttogtam de a hangom gyenge és erőtlen volt. Arnold szeme szikrákat szórt. f
Felemelte az első kezébe kerülő tárgyat. Egy vázát.
Ne... ne.... ne... NE! kiáltottam és Cortez elé álltam. Arnold keze meg csuklott, szeme kitágult, jobbra balra nézett Mintha keresne valakit.
- Mit művelsz?! kiáltotta valaki és kikapta Arnold kezéből a vázát.
Kinga volt az.
- Menj innen vagy hívom a rendőrséget! ordította Kinga.
- Nem hallod?! Tűnés! Arnold kifejezéstelen arccal, de elhagyta a szobát. Kinga akkor Cortezhez rohant és gyorsan megmérte a pulzusát, aztán megkönnyebbülten sóhajtott.
- Azt hittem Cortez a te őrangyalod.... de mostmár látom, hogy te vagy az övé... mondta halkan és kikötözött egy ,,get well soon" lufit Cortez éjjeliszekrényének lábához, majd szomorú de egy halvány mosollyal az arcán, elhagyta a szobát.