~First Love~ (Yoonseok)

~3.~

(Hoseok Pov.)

Jimin erősen fogta a csuklómat ami nagyon fájt már.

- Engedj el...

- Nem!!

Nem bírtam tovább, egy hirtelen mozdulattal kirántottam a kezemet a szorításból, és könnyes szemekkel rohanni kezdtem. A lábam csak vitt, és vitt, nem tudtam, hogy hova vagy merre menjek. A végén egy parkban bújtam el. Jimin végig követett, de amikor elvesztette a nyomot, elment. Megkönnyebbülten felsóhajtottam.

Kicsivel később......

Iszonyatosan korgott a gyomrom. Egész nap nem ettem semmit, csak a parkban sétálgattam. Utolsó erőmmel le ültem egy padra és vártam. Pár napja nem ettem rendesen, így nem csodálkozom, hogy rosszul vagyok...

(Yoongi pov.)

Munka után elindultam haza fele a cicával. Olyan aranyos volt. Szép fehér szőre olyan selymes volt, hogy nem tudtam leállni a simogatással. A rövidebb úton mentem, a park felé. Egyre hidegebb volt. Kicsit megborzongva húztam fel jobban a kabátot. Ahogy haladtam megláttam egy fiút a padon.

Közelebb lépve hozzá az arcát kezdtem fürkészni. Sápadt volt és látszott rajta, hogy több napja nem aludt rendesen. "Vajon mi történhetett?" Az arca nézegetése után, az ölébe raktam a cicát, aki rögtön le is telepedett.

-Okos fiú!-simogattam meg a fejét, majd a fiút az ölembe véve sétáltam haza.

(Hoseok Pov.)

Mikor felébredtem, egy ismeretlen helyen találtam magam.

- Látom felébredtél, hoztam neked egy kis teát.- ahogy az ágyban ültem, oda jött mosolyogva az a fiú akit étterembe láttam zongorázni.

Nem igazán tudtam megszólalni, csak csendben elvettem a csészét. Pár perc csend után megszólaltam.

- Miért mentettél meg?-néztem a teát szomorúan.

A szemem sarkából láttam, hogy aggódó tekintettel néz rám.

- Miért mentetek el olyan hirtelen az étteremből?

- Jimin miatt..

- Ki az a Jimin?

- Hosszú történet..

- Mesélj, van időm.

- Jiminel egy suliba jártunk. Aztán nem kaptam állást, így nem volt pénzem albérletre. Ezek után pedig Jimin felajánlotta, hogy náluk lakhatok addig amíg nem lesz pénzem. De Jimin egy idő után elkezdett bántani, testileg és lelkileg. És ma mikor az étterembe mentünk, akkor téged figyeltelek mikor zongorázol, de neki nem tetszett, ezért inkább elakart onnan vinni...-a végére elindultak a könnyeim. Kivette a kezemből a csészét, és lerakta a szekrényre. Közelebb ült hozzám és szorosan megölelt.

Nem kellettek szavak, hogy még tudjon nyugtatni.

- Leírom neked a számom, ha valamire szükséged van hívj fel, vagy irj sms-t. -aprót bólintva vettem el a cetlit.

- Amúgy, hogy hívnak ?- néztem rá halványan mosolyogva

- Min Yoongi a nevem, és a tiéd?-kérdezte a cicát az ágyra téve.

- Jung Hoseok.- a cica oda jött hozzám dorombolva, én pedig megvillantottam az aranyos szívecske alakú mosolyomat.