Just a camp

Indulás

Hirtelen felriadtam az ébresztömre.Azt se tudtam hol vagyok.Ki mentem a konyhába és anya ezerrel pörgött.
-Hány kávét ittál már meg?
Szerencsére anya fülén fülhallgató volt és nem hallotta szemrehányó kérdésem.
Levette a fülest és ezt mondta:
-Nah végre hogy felkeltél.
-Anya 5 óra van mióta vagy fent ez nem egészséges.
-Semmi közöd hozzá.Egyépként is mutasd csak mit pakoltál össze tegnap? Kihoztam a cuccom nagy büszkén. Hirtelen megállt a szívem amikor anya kiboritotta a bőröndöm.
-Ez így nem jó!!-mondta.
Inkább vissza battyogtam a szobámba és a maradék ruhámból kiválasztottam mit vegyek fel. Egy szakadt világoskék farmert és egy fehér trikót kaptam ki a szekrényből.Szaladtam apához hogy keljen fel mert nemsoká indulunk.Apa csak nyafogott de indult wc-re.Gyorsan felöltöztem és kimentem anyához aki már gyönyörűen bepakolt a bőröndömbe.
-A naptej az asztalon van kend be magad és hozd ide, a kullancs riasztóval meg csak odakint fújd be magad-dirigált anya nekem.
-Jut eszembe kivasalod a hajam anya? Nem divat bemutatóra mész eleve hogy nézel ki ez nem egy tábori öltözet. Inkább nem szóltam semmit.Pont kapóra jött hogy apa most jött ki a wc-ről.
-Majd én megcsinálom a gyerek haját mondta és adott egy puszit anyának.
Miután megvoltunk mindennel elindultunk a kocsival.Leparkoltunk és elbúcsúztam apátol mert ő már nem kísért be minket. Anya kivette a csomag tartóbol a bőröndöm és elindult beszélni a szülőkkel de mi viszonylag korán ott voltunk. Odabent Kitti gúnyosan mosolygott rám de már ment is a baratnőihez enegem egyedül hagyva.Csak reménykedtem hogy Anna nem késlekedik sokáig.Hirtelen megpillantottam Kornélt nem értettem mit eszik rajta Kitti.
Gondolataim félbe szakítva egy nagy öröm téli kiabálást hallottam:-"POPPY nahh végre hogy meg vagy"
-Anna tegnap találkoztunk-fogtam a fejem.
-De nem tudod min mentem keresztül teljesen eltévedtem.
Úgy elkezdtem röhögni.Hirtelen Kitti nevelő apja mondta hogy névsor olvasás lesz és hogy maradjunk csöndben.
-"Hammer Kitti: jah O velem jött biztos jelen van nevetett a nevelő.Fekete Kornél:Jelen.Kitti lélegzete elakadt én csak próbáltam nem nevetni. Poppy kisasszony:Jelen nevettem el magam nem értettem miért kell így mondani a nevem.Nádudvari Anna:Jelen. Így folytatódott míg nem felolvasták hogy Bíró Barnabás.Legjobb barátnőm úgy mosolygott .
-Mivan Anna talán bejön?- mondtam az elpirosodott lánynak.
Ő csak tovább mosolyogott.Végeztek a nevekkel anya nyomott egy puszit a homlokomra és elbúcsúzott még azt pont láttam hova teszi az óriási bőröndöm(igen én még két napra is rengeteg mindent viszek) és indultunk a buszhoz. Letelepedtem Anna mellé és hozzá kezdtünk a buszon való lakomához.