törésvonalak ↠ jikook

egy.

A füves területen átvágva Jungkook léptei némán süppednek a pázsitba. Megszokott útvonalon halad, egyenesen a célja felé tartva. A park bejáratával szemben lévő fák alatt innen is látni lehet a néhány főből összeverődött társaságot, akik a padokon helyet foglalva várakoznak. Ebből a távolságból úgy fest, csupán hárman vannak ━ halk beszélgetésük közepette egyikük feljebb emeli a fejét, majd őt megpillantva vállával megböki a mellette ülőt. 

Mikor már csak húsz lépés választja el tőlük, kedvtelenül rájuk köszön. Fekete hajába mélyeszti az ujjait, megtáncoltatja a hullámos, napok óta nem fésült tincseket. Taehyung, akinek legelőször feltűnt a fiú jelenléte, most Jungkook hajszínét a mögötte és felette elterülő éjszakai égbolthoz hasonlítva feláll és pár lépést távolodva zsebeibe nyúl. Van ebben némi tudatosság is, hiszen a fiatalabb így kényelmesen leülhet a barátaik közé, míg ő végre rálel az istentelen mély kabátzsebek egyikében egy gyűrött, megviselt papírdobozra, s abból előhúzva egy szál cigarettát, rutinosan gyújtja meg a végét. 

━ Te vagy az egyetlen, aki folyton késik ━ jegyzi meg csendesen, de érezhetően viccelődve Hoseok. A pad támláján egyensúlyozik, háta a mögöttük magasló fa törzsének dől, míg hosszú lábait Jungkook combjai mellett nyugtatja. Ő már csak ilyen, ilyen furcsa. Hobi, ahogy általánosságban szólítják, valamiben minden téren kilóg a tömegből. Például abban is, hogy feltűnően gyorsan változik a hangulata, vagy hogy úgy képes kérdéseket feltenni, mintha már a választ megelőzően pontosan tudna mindenről.

━ De már annak is örülünk, hogy eljöttél ━ szólal meg a harmadik fél. 

A maga alacsonyságával, kékre színezett fürtjeivel és furcsa, ráadásul ritkán láttatott mosolyával Yoongi a társaság titokzatos tagja, Jungkook mégis szinte őt érzi magához legközelebb. Hálásan felpislant rá, de nem tud görbét húzni az ajkai szélére. Ahhoz most túl fáradt, habár az egész napja értelmetlen dolgokkal való szöszmötölésből állt.

━ Nem tudom, hogy nekem erről mi a véleményem ━ von vállat lustán. ━ Jó látni titeket, de ha nem rángattok ki, szívesen néztem volna tovább a szemhéjamat is. Belülről. 

━ Az alvásba fordulás egyébként lehet a depresszió egyik jele is ━ kotyog közbe a magasabban lévő fekete. 

A másik kettő legyintve leinti, de azért megfordul a fejükben aggodalmuk miatt néhány mi van, ha  kérdés, Jungkook pedig kétkedően felhúzza a szemöldökét. Valahol belül tudja, hogy tovább kéne lépnie ezen a mély és sűrű sötétségen, amiben kapálózik, viszont a lelkét terhelő dolgok nem oszlanak fel egykönnyen, nehezen szabadul tőlük.

━ Amikor veletek vagyok, jobb ━ nyögi ki. ━ Nem egyedül vagyok, van kihez szólnom. Ez azért segítség. ━ Yoongi barátságosan átkarolja a vállát, a másik kezét pedig kinyújtja Taehyung irányába. 

A meggyújtott cigiből mindössze néhány slukk maradt vissza, a barna srác pedig szívesen megválik tőle. A kék hajú mély levegőt szív be, majd a parázsló csonkot átadja Jungkook ujjai közé. Ritkán dohányzik, ám mostanában egyre gyakrabban fordul elő, mégsem támad benne lelkiismeretfurdalás. Miközben letüdőzi a kisebb mennyiségű füstöt, s néhány másodperccel később már az éjszaka csípős levegőjébe leheli azt; észre sem veszi, hogy a másik három fiú egymás tekintetében kutakodik. Legelőször Taehyung az, aki elnyitja egymástól az ajkait, és kérdő szemekkel bámul a társaira.

━ Egyre gondolunk, ugye?

Yoongi megvakarja a tarkóját, és lassan bólint egy rövidet. Sejti, hogy mindannyiuk agya egy helyen jár.

━ Ideje összeismertetni őket Jiminnel. 

Hoseok rákönyököl a térdére, így kissé lejjebb ereszkedik, hogy aktívabb tagja lehessen a beszélgetésnek. Még mielőtt megszólalna Taehyungon látszik, hogy a szavába akar vágni, azonban nem elég gyors, és a srác széles vigyora mellett felharsan.

━ Azzal a formással?

Jungkook kiereszti ujjvégei közül a leégett csikket, s bakancsának nehéz sarkával elfojtja a gyengén pislákoló parázsdarabot. Felettébb idegesítőnek tartja, amikor úgy beszélnek róla, mintha jelen sem lenne, ám nem tesz megjegyzést, csak hagyja kibontakozni az ötletbörzét. Hálás a barátainak, amiért mindig mellette állnak, akár most, fél tizenkettőkor, amikor mindegyiküknek otthon kéne gubbasztania az albérletében, és keményen tanulni a művészeti egyetemen esedékes vizsgáikra ━ Hoseok ígyis kétszer bukott az egyik tárgyából; no, nem azért, mert akkora jótét lélek, ő szimplán elitta minden pénzét és idejét. Egy darabig még némán hallgatja a többiek eszmecseréjét, mire Yoongi hozzá fordul.

━ Kook, bekövethetek valakit az instádról?