LL Boys Preferences |Befejezett|

🔸Amikor idegesek🔸

〰️ Cortez, Rajmund, Máté 〰️

Cortez

Cortezt nehéz volt felidegesíteni, valakiknek azonban sikerült, bármikor. Ezek pedig a szülei voltak.
  Tudták jól, hogy Cortez idén karácsonykor nem megy el hozzájuk, mert veled szervezett programot, ők azonban ezt meggátolták.
Találkoztál Cortezzel, aki elmondta neked, hoyg egy fontos programot szerveztek a szülei karácsonyra, és elkell mennie hozzájuk. Sose láttad ennyire idegesnek őt. Természetesen mondta, hogy biztos nem fog elmenni hozzájuk, aminek az lett a vége, hogy már a nagyszüleit hívogattak a szülei, hogy beszéljen a fejével, és hogy képzeli ezt.

  - Asszem nevet változtatok, és lelépek, hogy ne találjanak meg - szólt az idegtől remegő hangon, miközben homlokát az autója kormányának döntötte.

  - Dehogy teszed - szóltál aggódva, majd megsimogattad a hátát - Tudok segíteni? Bárhogyan? Hogy jobb legyen?

Ő csak megvonta a vállát, neked pedig a szíved szakadt meg érte, amiért ennyire tehetetlen volt.

  - Mindegy, inkább ne méltassuk tovább. Most ne beszéljünk róla - egyenesedett fel, majd feléd nézett.

  - Vegyek neked kólát?

  - Az most jól esne - egyezett bele végül.

Te közelebb hajoltál, majd megcsókoltad ő, ezzel jelezve, hogy itt vagy neki. Ő viszonozta a csókodat, mely a kelleténél is jobban elhúzódott kicsit.

Rajmund

Barátoddal iskola után találkoztatok volna, azonban ő késett. Írtál neki, hogy merre van, és szerencsére fél óra múlva meg is érkezett. Azonban nem volt a legnyugodtabb.

  - Történt valami? - kérdezted egyből.

  - Semmi - állt meg előtted, majd adott egy puszit az arcodra.

  - Miért vagy ennyire koszos? - szóltál aggódva.

  - Az egyik barom tizedikes mondott pár dolgot rólad, ideges lettem, és lehet, hogy jelenleg a háziorvosához tart - motyogta oldalra nézve.

  - Rajmi - szólítottad azon a néven, amin más nem tette - Mit csináltál?

  - Csak megmondtam neki, hogy ne merjen a szájára venni. Az én barátnőm vagy, senki se csinálhatja ezt veled - ölelt magához egy karral.

  - Ne csinálj ilyet többé. Kérlek - ölelted magadhoz - és nyugodj meg, kérlek.

  - Próbálok - fújt ki egy adag levegőt, miközben idegesen sóhajtott egyet.

Te felnéztél rá, adtál a szájára egy puszit, majd megvigasztaltad, és megköszönted neki, hogy kiállt érted.

Máté

Mátéval randit szerveztetek vasárnapra, azonban lebetegedett a kishúgod és otthon kellett vele maradnod. Persze barátod ezt nem nézte jó szemmel, ugyanis már mindent eltervezett, és nem akart változtatni.

   Nem csinálhatod ezt! Valamire megvettem a jegyet is! - szólt mérgesen.

  - 4 éves a kishúgom! 4! Nme hagyhatom egyedül, amikor lázas és beteg! - szóltál indulatosan, miközben az ajtótokban álltál - Anyuék dolgoznak ma is és nem tud más vigyázni rá! Akkor maradj itt, és legyünk itt együtt.

  - Pfh, biztos nem - túrt bele szőke tincseibe - Én elterveztem ezt a kicseszett randit, te pedig szépen elszúrtad! Biztos megtudtad volna oldani valahogy, biztos lett volna más, aki figyel rá. De erről ennyit. Kössz - nézett rád lesajnálóan, miközben láttad rajta, hogy ideges.

  - Te nem vagy normális - kerekedett el a szemed.

  - Magadról beszélsz? - szólt mérgesen.

  - Tudod mit? Menj a francba - csaptad rá az ajtót, ő pedig nem próbálkozott.

Megpróbáltad minden haragodat eltárolni legbelülre, ugyanis a kishúgodnak szüksége volt rád, és nem szeretted volna cserbenhagyni az idióta barátod miatt. Aki lehet, hogy többé már nem a barátod.