LL Boys Preferences |Befejezett|

🔸Amikor először együtt alszotok🔸

〰️ Nagy Márk, Zsolti, Dave 〰️

🔸🔸🔸

Kisszerelmeim):

🔸🔸🔸

Nagy Márk

Már nem kertelt, egyszerűen nem engedett téged haza, és eldöntötte, hogy ott alszol nála. Anyukádnak szóltál róla azért, ő pedig belement, hiszen imádta a fiút.
  Miután mind a ketten megfürödtetek, Márk adott neked némi ruhát, bár azért megjegyezte, hogy jobban örült volna, ha meztelenül alszol, de beéri így is.

Te a telefonodat böngészted, ő pedig folyamatosan fárasztott a hülyeségeivel és az egocentrikus viselkedésével.

  - Nem vagy álmos? - néztél rá fáradtan.

  - Nem, Márknak hívnak - nézett rád értetlenül, te pedig inkább az ágyba dőltél, és magadra húztad a takarót.

  - Te akkora barom vagy! - szóltál nemtetszően.

  - Miért is? - pillantott rád.

  - Alszom, ne beszélek vele d- szóltál halkan.

Láthattad a takaró alatt, ahogy Márk leoltja a villanyt, majd bebújik melléd. Hátulról átölelt, majd adott egy puszit a tarkódra.

  - Igazából álmos vagyok, szóval aludhatunk - jelentette ki mosolyogva.

  - Fárasztó vagy...

  - Tudom. De imádsz - nevetett, majd magához ölelt téged, hogy elaludhassatok.

Zsolti

Egyik péntek este Zsoltinál maradtál, míg a többiek hazamentek. Elérkezett a kapcsolatotokba az a pont, hogy először együtt aludjatok. Emiatt borzalmasan izgultál, és zavarban is voltál.
Te voltál az, aki először fürdött, és utána álmosan feküdtél Zsolti ágyában, miközben csak a tévé adott világosságot a helységnek.
  Negyed óra múlva barátod visszajött a fürdőből. Pólóban volt és boxerben, mely miatt az arcodra pír szökött.

  - Megy valami jó? - huppant le az ágyra, miközben a kezébe vette a kapcsolót.

  - Nem nagyon.

  - Kár - sóhajtott, majd melléd feküdt, és egy karjával átölelt, és közel vont magához - Álmos vagy?

  - Kicsit.

Ő ekkor szó nélkül takart be titeket, majd magához szorított, miközben te zavartan hajtottad a fejedet a mellkasára, és bújtál hozzá. Zsolti a tévé csatornáit böngészte, miközben adott egy puszit a fejedre, és hátadat kezdte el simogatni.

  - Aludj be nyugodtan, én nézem még a tévét.

 -  Jó - suttogtad, majd belefúrtad barátod pólójába az arcod, és érezted, hogy nem kell sok idő, elönt az álmosság, barátod karjai között, melytől hatalmas nagy melegséget éreztél.

Dave

Dave-el nagyot lépett a kapcsolatotok, hiszen kettő dolgot is megtettetek.
  Nyár volt, ti pedig elmentetek egy hétvégi wellnesbe, ahol lefeküdtetek, és utána természetesen egymás mellett feküdtetek, szemtől szembe, hogy majd később együtt aludjatok. Sötét volt, csak az ablakon bejövő holdnak a fénye világította meg arcotokat. Barátod ujjával arcodat cirógatta, te pedig élvezted ezt a kellemes érzést.

  - 7 órája nem fogtam telefont a kezembe. Ez új rekord - szólt egy kedves mosoly mellett.

  - De még mekkora - nevetted el magad.

  - De megérte. Totálisan - szólt boldogan.

  - Számomra is - nyitottad fel látókáidat, majd belenéztél Dave szemeibe - Köszönök. Mindent - szóltál hálásan.

  - Ugyan - szólt, mintha egy semmiség lenne - Holnap, ha jó lesz a svédasztalos kaja, akkor köszönd meg.

Hatalmas nagy melegség keletkezett a mellkasodban, és mindennél boldogabb voltál.

  - Szeretlek - szóltál őszintén.

  - Én is szeretlek téged - mosolygott rád Dave.