2. Fejezet

305 20 1
                                    

Elindultunk az erdőbe, mert általában ott szoktunk edzeni. Útközben egy ismerős helyen voltunk, megkérdeztem anyát, hogy hova megyünk, de nem válaszolt, ezért inkább csöndben maradtam. Megálltunk, anya azt mondta, hogy megérkeztünk. Ahova mentünk, az a hely ahol elvesztettem Sasuke-t.

-Miért ide jöttünk?-kérdeztem anyától sírástól elfojtott hangon.

-Azért Akira mert, ha küldetésen vagy akkor nem szabad az érzelmeidre hallgatni, és ezt próbáljuk meg most legyőzni.-válaszolta anya.

-Tudom, hogy nem a legkedvesebb helyeid közé tartozik Akira-mondta.-De muszály lesz ezt megcsinálnunk, mert egy valós küldetésben talán egy ember halálát is okozhatja.

Amikor visszanéztem a helyre, akkor eszembe jutott a legszomorúbb emlékem.

~Flashback~

-Sasuke!-kiabáltam-Kérlek ne menj el!-mondtam sírós hangon.

-Muszály lesz Akira, erősebbé akarok válni, hogy megölhessem Itachi-t.-mondta.

-Akkor veled megyek.-mondtam

-Nem.-

-Nem érdekel, akkor is veled megyek.-mondtam ellentmondás nem tűrő hangon.

-Nem, és ezzel a vita lezárva.-mondta egy kicsit dühösen.

-Miért?-kérdeztem én is már egy kicsit ideges hangon.

-Azért mert, szeretlek!-ordította.

Nem akartam hinni a fülemnek, nem gondoltam volna hogy viszonozni fogja az érzéseimet. Közelebb mentem hozzá, megöleletem. Pár másodperc után visszaölelt, nem tudom, hogy meddig lehettünk így, de én nagyon élveztem. Elengedtük egymást, közelebb jött hozzám és megcsókolt. Nagyon meglepődtem de viszonoztam. A csókja nagyon lágy volt. Pár perc után elváltunk, egymás szemébe néztünk.

-Ígérem Akira, hogy visszajövök hozzád és együtt leszünk.-mondta.

Utána egy ütést éreztem a tarkómon és elájultam. Amikor felébredtem otthon voltam. Az asztalomon egy nyakláncot találtam, egy levéllel. A nyakláncot felvettem és utána elolvastam az üzenetet.

Visszajövök hozzád, ígérem.
Szeretlek
Sasuke

~Flashback end~

-Akira-

-Hmm?-

-Kezdhetjük?-kérdezte Jin.

-Hai!-válaszoltam.

Elkezdtük az edzést, előszőr külön-külön gyakoroltunk, utána együtt, legutoljára pedig egymás ellen megküzdöttünk. Felváltva nyertük meg mindig a meccseket. Két óra múlva befejeztük az edzést. Amikor elindultunk akkor éreztem egy furcsa, de mégis ismerős chakrát.

𝚃𝚑𝚎 𝙿𝚛𝚘𝚖𝚒𝚜𝚎 [𝙽𝚊𝚛𝚞𝚝𝚘 𝙵.𝙵.]Where stories live. Discover now