'A' főnök (I. Fejezet)

Huszadik rész.

•Míra szemszögéből nézve•
Gondolkodtatok már azon milyen az, amikor védtelen vagy? Hát igen, én sem, de jelenleg olyan láncok vannak rám erősítve, hogy még Hulk sem tudná szét feszíteni. Úgy érzem magam, mint egy láncra vert kutya.

De ez még annyira nem nagy probléma, a legnagyobb probléma épp most sétál be az ajtón, a problémának a neve nem más mint Harvey, és a beteg fantáziája.

~ Üdvözlet az otthonomba,drága Míra. -szólal fel az árnyékból elő bújó test, és egy táskát tesz le az asztalra.

~ Te itt a garázsban élsz? Mert ez minden de nem szép otthon. -nézek körbe és a gondolataimat kimondva válaszolok az illetőnek, közelebb lépett és gúnyos mosolyra húzta száját.

~ Miért vagy ennyire maga biztos, Míra? - néz mélyen a szemembe és ki fürkészi válaszomat, hangosan fel nevet és kezével a combomra nehezedik.

~Szóval a nyomozó miatt, drágám el kell keserítenem téged, de nem érdekled őt, az egész egy színjáték. Te pedig be dőltél neki. Itt az egyetlen aki törődik veled, az itt áll előtted. -fogja meg az arcomat és erőszakosan az ajkait az enyémnek nyomja, bárhogyan próbálom össze szorítani a szám,nem enged. Végül a nyelvei is utat törtek a számba, kellemetlen érzés fogott el.

Egyáltalán nem volt izgató, és inkább az undor fogott el mint a félelem, de nem volt mit tennem, tehetetlen vagyok és fájnak a szavai, és ha igaz? Valószínűleg félre ismertem a nyomozót. Már biztos le mondott rólam és hagyj hogy meg rontsanak. Egyszer csak megállt és felül kerekedett, és felszólalt.

~Idáig hallom az agyad kattanásait.

~Bocs, majd le állítom. - biccentek felé és próbálom húzni az időt, ha nem is a nyomozó Scarlett biztosan aggódik értem és próbál segíteni.

~Marv! Hozza kérem fel a szobámba és kötözze ki, ahogy kértem. -indul kifelé az ajtón, Marv gondolom a szolga, meg indul felém és a láncaimat szedi le a székről, de a láncok nehezek, így nem tudok megmozdulni csak ha arrébb tesz valaki, úgy érzem magamat mint egy nehéz tárgy, mint egy szekrény.

~Sajnálom, hogy itt kell lenned. -mondja halkan a fiú, elhiszem hogy nem szeretne bevinni Harvey szobájába, de neki ez a kötelessége, és ha nem teszi valószínűleg le lövik.

~Ha esetleg, meg tudnál szökni, tudd, hogy hátul van egy szellőző, onnan az utcára jutsz ki. -mondja gyorsan és hadarva de teljesen érthetően. Bólintottam azzal a lendülettel felkapott fel vitt a szobába és kikötött az ágyhoz.

Miután eltelt fél óra Harvey fel meztelen testét lehetett látni a kezében egy pohár amiben alkoholos ital.

~ Ennyire félsz tőlem, hogy ki kell kötni? -teszem fel a kérdést a férfinak, aki el neveti magát, válaszra viszont nem méltat, helyette rám fekszik teljes terjedelmével.

~ Nyomozó nem tudja mit hagyj ki. - leheli ajkaimra szavait, éget minden egyes szava, csókba invitálja ajkaimat és nyelvemet, képtelen voltam, nem volt más választásom. Kezei egyre lejjebb haladtak a testemen, kirázott a hideg de nem a jó értelemben, teljesen le fagytam, soha nem volt még szexuális élményem senkivel sem, és valószínűleg ez lesz az első.

Kellemetlen, mert ugye mindenki szülei elmondják, hogy azzal tedd akivel érzed, de mi van ha te ellenkezel, mert nem jó ember szeretné, de nem tudsz semmit tenni? Hagyod magad. Mert mást nem tudsz tenni, se megmozdulni nem tudsz se szólásra nyitni a szádat, csak fekszel mint egy levágott fadarab.

Egy hirtelen mozdulattal szét tépte a pólóm, és idomaim tárultak felé. Nincsenek nagy idomaim, de valamiért a látvány továbbra is izgatta a férfit, akinek ágaskodó férfi szerve egyre és egyre türelmetlenebb.