𝙴𝚗𝚘𝚞𝚐𝚑 𝚝𝚑𝚒𝚗? ↱𝚃𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔↲

프롤로그

"𝓢𝔃𝓮𝓻𝓮𝓽𝓮𝓽𝓻𝓮 é𝓱𝓮𝔃𝓮𝓴. 𝓝𝓮𝓶 𝓴𝓪𝓳á𝓻𝓪."

. ✷ 　 ✧ . . 　 　　　 · + 　　　 　 ·　 * ✫ 　　 * ✷ ⊹ * ˚ 　　　 　. . + 　　　 　　· 　 ⋆ 　　　　　　 * 　　 　 　 . 　　 　　 　　 * . 　 　 . ·　 . 　 · 　　　 . 　 　 　 　 　 *　 · 　　　 　 . · 　 · + 　. 　 　　　　 · ** ˚ 　　　 　. . + 　　　 　　· 　 ⋆ 　　　　　　 * 　　 　 　 . 　　 　　 　　 * . 　 　 . ·　 . 　 ·

𝐓𝐚𝐞𝐡𝐲𝐮𝐧𝐠:

Szomorúan ülök szerelmemmel közös házunkban lévő kanapén miközben a Jiminnel nem rég megejtett  telefonbeszélgetés jár a fejemben

"-Nem kellett volna hozzá költöznöd Tae! Ettől nem fog változni semmi- hallattszik ki legjobb barátom aggódó hangja a telefonból.

-  Ugyan Jimini! Megígérte nekem, hogy nem fog többé úgy viselkedni. Tudom, hogy nem volt szép tőle de hát nem csak az ő hibája. Tudod milyen idegesítő tudok lenni - nevetek fel magamon, hátha Jimin is kicsit feloldódik.

Ami szerencsétlenségemre nem történik meg , hanem talán még az előbbinél is rosszabb helyzetbe sodrom magam, hiszen a kis pink barátom mostmár inkább idegesebb hangon kezd el beszélni a méreg drága készülékbe, ahogy újra felidézi a pár nappal ezelőtt történteket.

-Kim Taehyung! Mégis hogy lehet az, hogy Te az osztály legokosabb embere, az én drága legjobb barátom ennyire elveszítse a józan ítélőképességét ha errről a nyomorultról van szó?? Ha?Egyszerűen nem fér a fejembe hogyan nem veszed észre hogy milyen rosszul bánik veled.Teljesen elveszíted magad! 

-Jimin! Tudod, hogy nem szeretem amikor így beszélsz róla! Én szeretem és ő is szeret engem..Nem értem miért nem tudjátok elfogadni ezt. Igen sok hibája van de neke még sokkal több van mégis szeret!  És multkor is igaza volt. Tényleg önző vagyok de már dolgozom rajta.

-Tae ő nem szeret téged! Teljesen tönkre mész mellette! Hallod te magad? Mégis hogy mondhatod ezt? A francokat vagy önző. Nincsen veled semmi baj csak ez a barom nem bírja elviselni, hogy jobb vagy nála.   A francba is Tae teljesen megváltoztál! Már nem is tudom megmondani mikor láttalak utoljára igazán boldogan mosolyogni. Hol van az én mindig boldog barátom?- halkult el a végére a hangja, ami már inkább hangzott végtelenül szomorúnak mint dühösnek. -És különben is..megígérted, hogy ha mégegyszer megüt elhagyod..akkor mi van azzal a multkori pofonnal? 

-Az nem volt olyan nagy dolog. Csak egy kis ártatlan vita,de hidd el Jimin minden rendben van.

-Ez nincs rendben...Te sem vagy rendben..Észre vettem, hogy az utóbbi időben fogytál is. Ez is miatta van? Ő mondott valamit?

Hirtelen nem tudtam mit válaszoljak. Hiszen persze miatta szerettem volna egy kicsit lefogyni,hiszen megemlítette, hogy mostanában egyre többet eszek, és hogy ez akár a kapcsolatunk rovására is mehet,de hát igazából teljesen igaza is volt ebben.

-A halgatásoddal mindent elmondasz Tae.. Én ....Azt hiszem hogy jobb lenne ha nem tartanánk a kapcsolatot amíg együtt vagy vele. Tae én mindennél jobban szeretlek de nem vagyok képes végig nézni ahogy tönkre teszed magad mellette. Nekem ezt fáj látni...-mondta remegő hangon, majd egész egyszerűen kinyomta a hívást. "

Azóta sem tértem még magamhoz teljesen. Hiszen még sosem volt egy komolyabb vitánk sem, de ez most mégis eddíg fajult. Hogy történhetett ez?
Nem akarom, hogy elhagyjon... De Jihonnal sem szeretnék szakítani,hiszen nagyon szeretem.

Gondolataimból az ajtó csapódása riasztott feljelezve Jihoon érkezését amit egy -Megjöttem- felkiáltással erősített meg. Gyorsan felkeltem kényelmes helyemről , majd elé sietve vettem el kezéből a kabátot és akasztottam fel a fogasra és felé fordulva pipiskedtem fel csókra tartva ajkaimat amire egyből reagált is.

- Csináltál kaját? Baromi éhes vagyok basszus.- tette fel a kérdést már a nappaliban állva.

-Igen, egy pillanat és merítek neked-mosolygok rá.

Besiettem a konyhába és egy tiszta tányért elővéve szedtem egy kis levest a már az asztalnál helyet foglaló szerelmemnek, majd jó étvágyat kívánva tettem le elé az ételt és ültem le a vele szemben levő székre.

- Te nem eszel? - nézett rám kíváncsian.

- Nem ,én már ettem amikor elkészült.

-Hmm nem is baj , úgyis megbeszéltük, hogy fogynod kell. Tudod, hogy nem mutat jól a pocak, pláne nem rajtad. Elég szembetűnő. Nem szeretném ha miattad lenéznének engem.- mondta a mondat végén egy kissebb, de annál fájdalmasabb fintorral.

-Sajnálom, ígérem ,hogy fogyni fogok. -mondom lehajtott fejjel és már érzem is ahogy égnek a szemeim a visszafojtott könnyek miatt, ezért elmotyogok egy "el megyek fürdeni"-t , majd a fürdőszobába érve a zuhany alá állva engedem szabadjára néma zokogásom. Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Jimin többé látni sem akar Jihoon pedig undorodik a testemtől...Annyira fáj..

A zuhany után az egész alakos tükör elé állva kezdem el magam nézegetni magam. Most hogy jobban megnéztem magam úgy érzem Jihonnak igaza van. Még mindíg magamat nézve kezdem el csípkedni az oldalamon lévő úszógumi szerű hájat, majd undoromat kifejezve fintorodok el ami miatt észre veszem , hogy az acom is egészen pufók lett. Kétségbeesve nyúlok a kád mellé döntött mérleget majd rá állva várom , hogy kiirja a szerintem túl nagy számot.....

68...68 kiló vagyok . Fogalmam sincs hogyan kéne megnéznem , hogy ez normális súlynak számít-e , vagy már túlsúly,de nem is tudok már sokáig gondolkozni rajta mert kopogást hallok majd Jihoon hangját.

- Tae készen vagy már? Én is be akarok menni még ma!