A Táncos legendája

3.rèsz

Haza érve a dzsekimet le vetve akasztom fel azt a fogasra közben a cipőmböl is ki bújok. A táskámat csak le dobom a fogas mellè és el indulok be a konyhába ahol anyu éppen a vacsorát készíti.

- Szia anya! - köszönök neki egy puszit adva az arcára.

- Szia kisfiam! - köszön vissza mosollyal az arcán.

- Mi lesz a vacsi?? - kérdezem fáradtan le huppanva az ebédlő asztalnál levő egyik székre.

- Ráment csinálok. Na és milyen volt a napod?? - kérdezi rám nézve egy pillanatra de utánna vissza is fordul az ételhez.

- Fárasztó. Ma véletlenül le borítottam egy vendéget kávéval. - mondtam meg mindig szégyenkezve.

- Nem is te lennèl ha nem történt volna veled semmi - mondta nevetve.

Hát köszi anyu én is szeretlek..

- Na es fiú vagy lány ? - kérdezte.

- Kicsoda? - kérdeztem vissza össze táncolt szemöldökkel.

- Hat akit le öntöttèl kávéval.- mondta miközben le vette a gázról a már kész ételt.

- Férfi - mondtam és neki álltam meg teríteni hogy le tudjunk ülni enni.

- Ohh és hogy nézett ki?? Helyes? - kérdezte egy perverz mosollyal az arcán.

- Anyaaa!! Ne már! - takartam el az arcom ami tiszta piros volt.

Anyu kuncogva tette le elèm a finom ramennel teli tányért majd mert magának is hogy neki tudjunk állni a vacsorának. Evès után én mondtam anyának hogy menjen nyugodtan aludni, én el mosogatok. Mikor végeztem, el indultam fel a szobámba hogy össze szedjem a pizsamám és el menjek fürdeni. Be érve a fürdőbe, a pizsamámat a szennyes tartora téve, álltam neki le vetkőzni. A koszos ruhámat be dobva a többi közè, indultam el a zuhanyzó felè hogy végre le mossam magamról a mai nap fáradalmait. Be állítva a víz hőmérsékletèt áztattam magam egy kicsit, majd az eper illatú tusfürdőmből nyomva egy kicsit a kezembe, kentem el azt egész testemen ezzel tisztára mosva azt. Mikor végeztem fel öltöztem és el indultam a szobámba hogy végre be bújhassak az ágyamba.

A szobám falát nézve, gondoltam vissza a kávézóban történtekre. Az a fèrfi amilyen helyes olyan bunkó is. Nem értem miért akadt ki ennyire. Pedig mèg bocsánatot is kèrtem tőle, erre Ő le szégyentet összes vendég előtt. Na mindegy,  remèlem nem találkozom vele többet. Nagy gondolkodásom közben el nyelt az álmok világa.

Reggel az ébresztőm hangjára keltem, amit nyöszörögve mèg mindig csukott szemmel tapogattam ki a kezemmel és kapcsoltam ki. Nagy nehezen ki kelve a meleget nyújtó ágyból, indultam el a fürdő felè hogy el végezzem a reggeli rutinom. Mikor ezzel végeztem a szekrényem ajtaját ki nyitva gondolkoztam hogy mit vegyek fel.

Végül erre a szettre esett a választásom. Fel öltözve ès a táskámba pakolva a mai  cuccomat indultam le a konyhába reggelizni. Anya már ilyenkor általában nincs itthon, mindig korán indul dolgozni. A kávéfőzőt be kapcsolom hogy meg igyam a napi energia bombám. Amíg az el készül addig össze dobok egy szendvicset, mire végeztem addigra a kávém is el készült így az asztalhoz le ülve kezdtem el reggelizni. Gyorsan végeztem és már indultam is az iskolába nehogy el késsek. Mèg csak szeptember közepe van így hála isten mèg nem kell a kabát elég egy egy pulcsi.

Az iskola kapujához érve várom Hoseokot ès Taehyungot akik pár perc után meg is érkeznek.

- Szia Jimin - köszönnek egyszerre miközben meg ölelnek.

- Sziasztok - köszönök én is és el indulunk be a suliba, mert nem sokára kezdődik az első óra ami tánc lesz és mèg át kell öltöznünk.

- Na mizu?? Milyen volt a munka? - kérdezte J-Hope mire tömören el meséltem nekik a kávézóban történteket.

- Az a pasi egy szemèt!! - szólalt meg a kis történetem után Taehyung felháborodva.

- Igen igaza van Taenak. - mondja Hobi az öltöző ajtaját ki nyitva.

- Hát igen remèlem nem találkozom vele többet. - mondom èn is miközben át öltözöm.

A fiúk is végeztek az öltözéssel is mentünk is a tánc terembe. Be érve a terembe le fagytam. Ezt a többiek is észre vettek és kérdezősködni kezdtek  hogy mi a baj. De én nem tudtam válaszolni ugyanis pont azzal a személlyel néztem farkasszemet akivel soha többet nem akartam találkozni.