- Since we were 16 - L.S. Szünetel

1. rész

Harry

A teremben síri csend volt és minenki körmölte a táblára írt szöveget. Én nem tudom, hogy csinálja ezt a tanár de az előbb két szó volt fent most meg egy egész kisregény. Csatlakoztam a többiekhez és jegyzetelni kezdtem.
A csengő hangosan szólalt meg; biztos nem mai mert eléggé zörög. Személy szerint csodálom, hogy szól.
Tekintve, hogy az órának vége volt a tanár kirontott a teremből minden köszönés nélkül.
- Köszönni tudni kéne! - kiáltott utánna a melletem ülő srác, Zayn.
Mióta elkezdtük a gimit jóba vagyunk.
Ami fura mivel szöges ellentétei vagyunk egymásnak. Ő rosszabb tanuló, bulizós, igazi kicsapongó tinédzser életet él. Ezzel szemben én a matek híján kitűnő vagyok és legutoljára 13 évesen voltam "buliban" az akkori osztálytásram szülinapján. A Mc'Donalds-ban... Őszintén én sosem akartam ennyire lázadó életet élni. Mi a jó abban hogy minden hétvégén a sárga földig issza le magát az ember? Ez az amit szerintem addig nem fogok tudni amíg ki nem próbálom.
- Harry! Nincs kedved átjönni ma hozzánk? - kérdezte Zayn figyelve arra hogy mások ne hallják.
Ez az átka, ha te vagy az osztályban a menő gyerek. Mindenki veled akar bulizni és a barátod akar lenni. Persze a fele csak azért hogy a saját hírnevük és státuszuk fentebb ugorjon.
- Hát nem tudom. Szerda van, anyaék tuti kiakadnának - mondtam, de persze jól ismerem a haveromat és tudtam hogy nem fogja egy könnyen elengedni a témát.
- Jajj, ne legyél már ennyire nagy mintadiák! - röhögött - gyere nem lesz ott senki más csak te meg Liam.
- Jó átgondolom - nyögtem ki végül.
Igazából csak az agyát akartam húzni azzal hogy nem válaszolok egy biztos igennel. Már nagyon rámfér egykis szünet a vizsgaidőszak után.

Kimentünk a teremből és végigvonultunk a "végzősök folyosóján" ahol mindig is féltem elmenni. Na az előbb meséltem a menőség átkáról. Itt van a stréberségé is:
A kedvenc hobbija nehány felsőbb évesnek hogy a kilencedikesek minden életkedvét elvegyék tudatában annak hogy ez egy nagyon jó iskola és nehéz bejutni. Ezáltal senki nem dobná el néhány kretén miatt...
Nehezítő tényező hogy a szekrények pont azon a folyosón vannak tehát elkerülhetetlen hogy odamenjünk. Hány órát töltöttek már ott a szegény kilencedikesek azt csak az ég tudja.
Félve és észrevétlenül vonultam, de nem úsztam meg a megvető pillantásokat és azt a néhány beszólást:
- Nézd ott megy az a 10-es kölyök - mutatott felém - tudod az a kis göndör hajú, stréber gyerek.
- Kis buzi, stréber! - lökött meg az egyik az egyik.
- Hé! - ütötte mellkason a mellette álló.
Gyorsan elfutottam könnyeimmel küzdve. Számukra csak üres szavak sőt szerintem a jelentését sem tudják. Nekem viszont kibaszottul fáj amikor ezt mondják rám. Visszanéztem gyorsan arra a srácra aki "megvédett". Ő is felém nézett és láttam rajta hogy nem támogatja az osztálytársai viselkedését. A srácnak egyébként gyönyörű kék szemei vannak és szerintem már illegális amennyire jól néz ki a haja.

*********
A suliból egyenesen Zayn házához mentünk, aki tartotta magát az ígéretéhez miszerint csak hárman leszünk.
- Nah gyerekek kaja a konyhában van,pia és cigi lent! - kiáltott Zayn majd elindult a pincébe.
- Király! - mondta Liam majd villámgyorsan leszaladt a lépcsőn.
Biztos hogy nem elsőre jár itt.
- Hé te nem eszel? Vagy félve kérdezem iszol? - szólalt meg Zayn mikor már a második sörét fejezte be.
- Mit lehet enni? - tettem fel a kérdést.
- Sejtettem - röhögött fel Liam.
Felmentem a konyhába ahol találtam pizzát, rajta egy cetlivel:
"Hallottam hogy vendégeid vannak, úgyhogy rendeltem pizzát♡
Légyszi ne maradjanak sokáig"
Megfogtam a dobozt és levándoroltam vele a pincébe. A fiúk, vérükben nem kevés alkohollal éljenezni kezdtek.
- Nekem örültök vagy a pizzának? - nevettem fel.
Mind a hárman enni kezdtünk, ami úgy negyed órányi csendet jelentett.
-Srácok, nektek van olyan titkotok amit nem tudok? - hozta fel Zayn.
Már csak ez hiányzott. Véleményem szerint a titkok azért vannak hogy megmaradjanak magunknak. Legalábbis amiket igazán féltünk. Én sose mertem elmondani senkinek a családomon kivűl azt hogy meleg vagyok. Iszonyatosan féltem, hogy kiközösítenének az emberek még jobban.
A szobában ismét beállt a csend. Nagyot nyeltem amire persze mindketten felém néztek.
- Van valami mondanivalód Styles? - tette fel a kérdést nagyon rosszkor Zayn.
- Nincs -ráztam vadul a fejem.
- Akkor miért vagy ideges? - faggatott Liam.
- Ne már miért nekem kell kezdeni? - nyafogtam.
- Annyira felhívtad magadra a figyelmet..
Mindegy ha nem szeretnél kezdeni, akkor majd én - felelte Zayn.
Zayn a szülei nem valami zavartalan válásáról beszélt. Megsajnáltam nagyon mivel teljes mértékben átéreztem amiben él. Annyi különbségben hogy az én szüleim kicsi koromban váltak.
- Figyelj, én az igazi apám nevét sem tudom - mondtam.
- Hmm legalább a tiéd nem verte meg az anyádat - mondta majd egy nagyot kortyolt az italába. Teljesen máshogy festett mint, ahogy suliban látni szoktam. Feszült volt, rázta a lábát és személy szerint én attól rettegtem hogy a kezével töri darabjaira a sörös üvegét.
A fájdalmas és kínos csendet végül Liam törte meg:
- Hát ez enyém sokkal másabb hangvételű lesz. Tudjátok van az exem - kezdte de félbe szakítottam.
- Abból neked sok van - röhögtem.
- Arról beszélek amelyik megcsalt. Nah őt én csaltam meg igazából - mondta majd a piájához nyúlt hátha akkor megússza a kérdeseket vagy én nem tudom.
- De mi? Ezt nem fogja fel az agyam hogy-hogy vagy miért - magyaráztam.
- Lényeg annyi, hogy a kapcsolatunk vége fele rengeteg mindent a fejemhez vágott, szidta azt is hogy világra jöttem.
Én az utolsó vita után otthagytam és elmentem bulizni ahol nem kis mennyiségű alkoholt ittam meg. Igazából akkor már vége volt csak nem volt kimondta hivatalosan. Na de visszatérve: egy csajjal csókolozni kezdtem és persze valamelyik barátnője látta. Visszajutott hozzá de nem tulajdonított neki nagy figyelmet. Letiltott és ennyi volt...
- Na de miért mondtad, hogy ő volt?
- Mivel semmi következménye nem lett, mérhetetlenül nagy bűntudatom lett. Féltem, hogy pletyka tárgyává válok ezért beelőztem és én terjesztettem el a hazugságaimat róla. Utólag bánom hogy nem vállaltam felelősséget azért amit tettem, de a múltamon változtatni már úgy se tudok - magyarázta el, majd Zayn megveregette a vállát jelezve ezzel, hogy nagyra értékeli ezt az őszinte vallomást.
- Na de mostmár te jössz Harry! - kiabált rám Liam, amitől a gyomrom görcsbe rándult. Fogalmam sem volt hogy mondjam el. Nekik sokkal konnyebb dolguk volt mert már rég kiitták a fél hűtőt.
- Nem t-tudom hogyan k-kezdjem... - dadogtam.
-Mondjuk úgy lazán az elején -nevette Zayn.
Elgondolkodtam azon amit mondott...
Az elején; De mikor volt az eleje?
Talán általánosban amikor az a csaj elhívott randizni és kedvességből elmentem. De nem jelentett úgy semmit számomra. És egy lány se az életemben az után. Majd talán egyszer ha örökbefogadok egy kislányt.
- És ha nem tudom hol van az eleje? - kérdeztem idegesen.
- Na akkor kezdd a végén, csak mondjad már - szólt Liam.
Nagyot sóhajtottam majd elkezdtem. Esküszöm anyának könnyebb volt elmondanom mint a haverjaimnak. Bár anya esetében tudtam hogy nem tagadna ki soha.
- Szóval remélem emiatt nem itéltek el....az a lényeg hogy.....
-Istenem nyögdd már ki -rivaltak rám mindketten.
- Meleg vagyok - mondtam olyan halkan hogy még énse hallottam.

Sziasztok!
Remélem tetszett és várjátok a következő részt ami meg fogalmam sincs mikor érkezik.
(Szerintem heti egy rész lesz és mindig pénteken vagy szombaton)
Na de legyen szép napja mindenkinek💙💚