Szóval első napom, mint királynő. Egyszerűen kirobbantam az ágyból. Alya elém tette reggelimet, és a ruháim között válogatott.
-Melyik legyen?-lépett a szekrényemhez.
- A kék-feleltem, és kortyoltam egyet teámból.
Amint végeztem, rám adta a fűzőmet, és belebújtam a ruhába. Felsője gyöngyös volt, alsója turnűrös és díszmentes. Hajam kontyba kötötte, és egy koronát helyezett rá.Még kiegészítőként magamra tettem a brossot. Kiléptem a szobámból, és a trónterem felé mentem ahol már mindenki ott volt. Amint beléptem egyszerre hajoltak meg. Leültem a trónomra, és Luka ált mögém. A négy férfi komolyan néztek. Kezükbe semmi nem szerepelt. Tudtam, hogy meg akarnak vezetni mert alkalmatlannak tartanak, de nem fog ez nekik sikerülni.
-Uraim-kezdtem.-Először jelentést szeretnék kérni, hogy mi a helyzet a néppel.
Előre lépett Lord Gold, hogy elmondja a az ő részét.
-Minden tökéletes. Nincs éhezés, és betegségek sem-arcommal komolyan néztem, mert tudtam, hogy hazugság, de ki vártam a végét.
-Támadások, külhonból?
-Semmi sincs-felelte Mr. Murphy.
-Kincstár, a palota bevétele.
-Nincs hiányosság-felelte Lord Lightwood.
-Végül a katonaság?
-A kiképzés zajlik, úgy ahogy kell. A katonák remekül vannak, de néha van egy két járvány, ami gyorsan átmegy rajtuk-mondta Ninó. Az egyetlen ember, aki nem hazudott.
-Értettem-feleltem.
Ebben a pillanatban meg akartak indulni a férfiak, hogy végeztünk, de én nemet intettem.
-Uraim maguk bolondnak néznek engem- horkantam fel.-Teátrumba az önök helye. Tényleg azt hitték tudatlanul állok maguk elé. Azt gondolták nem nézek utána a dolgoknak. Kérdezhetik, hogy akkor miért vannak itt, mert én megnéztem mindent. Tudják ez egy próba volt. Megnéztem mennyire akarnak elfogadni. Lord Gold, egy hónapja lent voltam vidéken. Felmértem a terepet, és nem tetszett, amit láttam. Maga beakarta nekem adni, hogy nincs semmi. Járvány tombol, és ez ellen tenni kell. Mr Murphy. A maga mondata nagyjából igazi is volt, de ezt csak nekem köszönhetik. Annak is már régebben utána jártam, és leveleztem a dolgokat. Ha nem rémlett volna tegnap itt voltak a koronázáson. Lord Lightwood. Dúskálunk a pénzben, ami persze arra is megy, hogy a feleslegből tudjuk támogatni a népet. Kórházakat akarok létrehozni-mondtam higadtan.-Uraim, mielőtt mennének.csak egy dolgot tisztázni akarok. Ne csináljanak belőlem bolondot, mert annak nem lesz jó vége. A maguk helyére száz, meg száz alkalmas férfi van, és le tudom önöket pikk pakk cserélni. De mielőtt azt gondolnák, hogy elbocsájtom önöket, hát tévednek. Alsóházba mennek. Újra fel kell magukat küzdeni a felsőházba, ami lassan fog menni-fejeztem be monológomat.-Mehetnek.
Amint a 4 hökkent úr távozott, én magam elé néztem. Luka arca büszkeséget sugárzott.
-Tudtam, hogy jó uralkodó leszel-felelte.
-Tudod kedves bátyám az imént elmondottak alól te se vagy kivétel. De a te büntetésed nem lesz ilyen gyenge. Még keményebb, de az maradjon az én döntésem-mondtam neki.
Amint vissza mentem a szobámba Alya kezébe nyomtam egy cetlit amit Ninónak kellet át adnia. Erre ő csak bólintott.
![](https://img.wattpad.com/cover/256194719-288-k139463.jpg)
YOU ARE READING
Nem kell férfi a boldogságomhoz!
FanfictionMarinett bele lépett abba a korba, hogy törvényesen is átvehesse a trónt. Eddig féltestvére a jóképű Luka kormányzott, mert szüleik pár éve egy hajós balesetben meg haltak. Marinett felnőtt a szerephez, vagy csak fel akar hozzá nőni? Mi lesz ha beko...