𝑬𝒊𝒈𝒉𝒕 𝑯𝒂𝒓𝒈𝒓𝒆𝒆𝒗𝒆𝒔

Number 1

-jó és most mihez kezdjünk? Itt van ez a szaros veréb akadémia és apa semmit nem tud rólunk. Most mit csináljunk?-mondta idegesen Diego miközben az egész Veréb Akadémia minket figyelt
-nem tudom. Visszamenni nem tudunk a táska eltört.-mondta ötös
-Gyertek keressünk valakit az utcan, ha ez az akadémia is olyan híres mint a miénk, akkor biztos tudnak valamit az emberek.-gondolkodott

8-as szemszöge
-szivem
-igen, anya?
-apád hivatott magához, kérlek fáradj a nappaliba ott ül a fotelben.
-rendben anya-mondtam és sarkon fordultam és az említett nappali felé vettem az irányt.
-8-as lenne számomra egy fela...-apám nem tudta végig mondani a mondtát mivel ekkor egy óriási csörömpölés és fény zivatar lepte be a kis helységet.
-Szia apa-mondta egy majom kinézetű férfi.
-Elnézést de te ki is vagy?-erre mind a 6 ember kezdett el egyszerre beszélni és tanácskozni. Azt nem hallotam mirol, de biztos valami fontosról ha ilyen halkan kellett beszélniük...

               5 𝒆́𝒗𝒗𝒆𝒍 𝒂 𝒕𝒐̈𝒓𝒕𝒆́𝒏𝒕𝒆𝒌 𝒖𝒕𝒂́𝒏   

-5 kibaszott év telt el mióta visszajöttunk 2019be értitek kereken öt.
-igen ötös mi is tudunk számolni. 
-mostmár muszáj tennunk valamit.-mondta teljesen nyugodtam Allison
-tudjatok mit? En ma elmegyek bebaszni majd találkozunk pá
-Klaus ne
-Ben, hagyj békén

8-as szemszöge
-apám elmehetek korül nézni a városban?
Most kerdezhetitek hogy ehhez hogy van merszem? Hát...Mivel en vagyok a Veréb Akadémia legfiatalabb tagja apám nem nagyon foglalkozik velem.
-persze 8as menj.
-köszönöm
El is indultam utamra hogy körbe nézzek a városban. Ám egyszer csak egy nagyon furcsa dolgot pillantottam meg...