El is indultam utamra hogy körbe nézzek a városban. Ám egyszer csak egy nagyon furcsa dolgot pillantottam meg...
Egy férfit láttam aki eléggé furcsán mozgott. Dölöngélt, és nagyon furcsán beszélt, sőt magában. Feltehtően drogot fogyasztott. Oda mentem hozzá hátha tudok neki segíteni.
-ohhh jónapot! Tudok segíteni?
-szia kislány. Te nekem bármikor.
-Klaus álljál mostmár lefelé, megrémited szegény lányt.-mondta egy kb 13 éves fiú.
-öö szi-szi-szia-mondta zavartan a fiú.
-szia-mondtam
-uhh milyen zavarba jöttél, Ötös
-Ötös?-mondtam magamban.-Melyik szülő ad egy számot, névül a gyerekének? Bár ezen nem is csodálkozok hisz én meg nyolcas vagyok. Lehet hogy a testvérem?
-Gyertek menjünk haza.-rántott ki a gondolat menetemből ez a mondat.
-öhm sziasztok asszem.-Miközben a Veréb Akadémia felé vettem utamat egy gondolat menet ment végig a fejembe. Ezek nagyon ismerősek voltak, és lehet hogy a rokonuk vagyok mivel az Ő neve is szám és hát elég kevés ember hívja a gyerekét számnak.ÚRISTEN MEGVAN. Ők voltak azok akik 5 évvel ezelőtt csöppentek be hozzánk.
az Esernyő Akadémia diákjai
-Ötös neked tetszett az a lány?
-Anyám Klaus, sok hülyeséget hordtál már össze az évek során de ez. Ez, életed legnagyobb hülyesége.-mondtam, pedig legbelül tudtam hogy lehet hogy egy kicsit bejön, de a nevét se tudom...
YOU ARE READING
𝑬𝒊𝒈𝒉𝒕 𝑯𝒂𝒓𝒈𝒓𝒆𝒆𝒗𝒆𝒔
Randomrészlet a "könyvből,,: -már megint? Ez hogy lehet?-ertetlenkedtem a nagy hiren. -igen, sajnos megint-mondta Allison -de most nem én voltam. -Jolvan Vanya mi hiszunk neked de ha nem te akkor ki?-értetlenkedtünk. Majd hallottunk egy nagyon furcsa zaj...