A lány, aki összetörte Sirius Black szívét /Befejezett/

ACACIA

Megrökönyödve lépte át a földbe karcolt vonalat, követte Mereridet Aragic nyüzsgő forgatagába.

- Gyere, drágám, már majdnem ott vagyunk. Bizonyára fáradt vagy már egy ilyen szörnyű történés után, de ne aggódj egy cseppet sem, nálam majd kapsz egy szép kis szobácskát, és teljesen ki tudod pihenni magadat reggelig.

Acacia cseppet sem érezte kimerültnek magát, ahogy a végigsétáltak egy piacon, inkább forrni kezdett a vére. Különleges nyelvek, hangos kiáltások, egzotikus illatok álltak össze egy varázslattal fűszerezett lüktetésbe, amely mintha az egész területet átjárta volna.

A lány rémesen sajnálta, hogy nem maradhat egyetlen, a lenyugvó nap fényétől hunyorgó morzsája a hömpölygő tömegnek. Azonban az út végére értek, legalábbis Mererid büszkén megállt egy magas épület mellett.

- Az én Walesi Sárkányom – szavalta pátosszal. – Hogy tetszik, lelkem?

Acaciának nem volt szíve bevallani, hogy pont ez érdekli legkevésbé, ezért kinyögött néhány dicséretet, aztán hagyta, hogy a nő kiutaljon neki egy szobát, közben folyamatosan fecsegve a legérdektelenebb részletekről is.

Halkan felsóhajtott, amikor végre egyedül maradt. Az ablakpárkányra telepedett, és bár kibámult a városra, nem sokat látott belőle.

Elért ide. Egyiptomban volt. Elkezdte számba venni a legsürgősebb teendőit.

Rögtön másnap át kell költöznie Alexandria muglik rakta részére. Bár sokkal egyszerűbb lett volna Aragicban maradni, Sirius úgy tudja, hogy a varázstalanok közé rejtőzik, hogy nehezebben találjanak rá. Sirius ugyan csak hetekkel későbbre ígérte magát, hogy meglátogatja, de a fiút ismerve jóval hamarabb is meg fog jelenni. Nem bukhat le.

Aztán valahogy üzennie kell Regulusnak, hogy megérkezett biztonságban. Lehetőleg úgy, hogy a jövendő anyósa ne értse meg.

Végül pedig már csak meg kell találnia Alexandria elveszett könyvtárát, és lehetőleg egy varázslatot vagy rituálét is egy lélekdarab elpusztításához. Sima ügy.