Prológus

46 3 2
                                    

A vizsgák után fáradtan, de annál boldogabban léptem be a szobámba. A többiek már nem voltak bent, elindultak a városba. Felpillantottam az órára, fél 5.

-Már nincs értelme utánuk mennem- gondoltam majd levetettem az egyenruhát.

A zuhanyzó felé indultam, de mielőtt magamra zártam volna a zuhanykabin ajtaját a tükörbe nézve elidőztem magamon. Újra végig futottak az agyamon a tegnapi kérdések. Hogy lehet, hogy nem találtam még senki hozzám illőt? Miért nem érzek senkit elég jónak magam mellett? Hiszen nem lehet Rosalyn-nek igaza. Vagy tényleg csak a könyvek társaságában érezném jól magam? A zuhanyrózsából megindult a víz és miközben végig folyt testemen egyre több és több zavaró gondolat kavargott a fejemben, míg végül könnyek formájában indultak útnak.

Gondolatmenetem hangos kacagás törte meg- visszaértek a lányok. Gyorsan a törölközőmbe csavartam magam, hogy minél hamarabb kimehessek a fürdőből.

-Betty, képzeld milyen helyes pasival találkozott Lindsey! Kár, hogy nem voltál ott! Ne tudd meg miről maradtál le...- pattant felém rögtön Natalie.

Abba sem tudta hagyni az áradozást. Ő volt négyünk közül az a lány aki mindennél jobban vágyott a szerelemre, de sosem kapta meg. Valami miatt sosem jött össze neki.

Lindsey csak leült a sminkes asztal elé és büszkén szépítkezett. Neki mindig tökéltes volt a sminkje, sose látták rosszabb napján. Pedig neki is volt, a bent maradós hétvégéin rendszerint a szobából ki se mozdulva, kócos hajjal és smink nélkül töltötte, de még úgyis csodálatosan nézett ki.

Maya meg se szólalt amíg Natalie áradozott. Őt nem érdekelte a szerelem. Nem hitt benne. Az egyéjszakás kalandokban viszont annál inkább. Már nyomon követni se tudom éppen hányadik sráccal volt. Miután megunta a nyálas szerelmi sztorit felpattant az ágyáról és egy laza ám annál csinosabb darabbal tért vissza a gardróbszobából. Gyönyörű ezüst színű mini ruha volt és az egész csillogott. Bár a vacsorára tilos volt térd felett lévő szoknyát viselni, de Maya sosem tartotta ezt a szabályt. Valószínűleg azért, mert ő nem ért rá a vacsora és a buli közötti átöltözésre. Nem volt túl szép lány, ám annál okosabb. Amíg a többség átvette a ruháját ő lecsapott aznapi áldozatára.

Az órára pillantottam. Megdöbbenten láttam hogy már fél 6 és még azt se tudom melyik ruhámat vegyem fel.

-Lindsey tudnál nekem segíteni?- Ő adja a legjobb divat tanácsokat, egy pillanat alatt kész leszek ha rábízom magam.

-Persze drágám- válaszolta miközben felkente a legerősebb és egyben legszexibb rúzsát a szájára.

Natalie is kapott az alkalmon- nekem is légyszi!

-Először a bál királynő Natalie!

-Nem hiszem, hogy én leszek az- pirultam el.

-Én biztos vagyok benne!- Pattant fel Lindsey.

-Hmm..-gondolkozott el a gardrób szobában.- Ma estére valami tökéletes kell neked.. aha, már tudom is melyik!

Előkapott egy bokáig érő káprázatos, fényes, piros ruhát. A combjánál és a hátánál ki volt vágva, a vállán spagetti pánttal. Tökéltesen illett az alakomhoz! Fekete magassarkúmat vettem fel hozzá, a hajam pedig Natalie készítette el, amíg Lindsey az ő ruháját is kiválasztotta.

Mindhármunk hasonló fazonú ruhát viselt, annyi különbséggel, hogy az övék rózsaszín volt.

A tükör előtt álltunk és méregettük magunkat és még az utolsó igazításokat végeztük a sminkünkben amikor Maya felpattant az ágyáról:

-6 óra. Induljunk!

A partnereink pontosan érkeztek és már az ajtónk előtt álltak. Matthew a karját nyújtotta én pedig mosolyogva megkaroltam.

-Mesésen nézel ki Betty- mosolygott vissza rám.

Az Éjszaka FényeiWhere stories live. Discover now