5.fejezet: A Támadás!

8 1 0
                                    


Az éjszaka hamar eltelt, másnap reggel mindenki nagyobb életkedvvel ébredt fel. Reggeli után egy viszonylag nagy zártabb helyre kellett elmennünk ahol elmagyarázták a Nemzeti viszályokat. A nemzetünk neve Reinkhas volt ami a jelenlegi Torsest Állammal ált viszályban. A viszály oka nem meglepően területi problémák voltak. Ilyen már a mi világunkban rengetegszer történt, viszont nem tudtam rájönni hogy mi lehet a dolgok másik hátulütője. Itt ami zavart engem ebbe az értelemben nem a mágia volt. Valamit éreztem a háttérben folyni ami az országokat belülről akarta szétszakítani. Viszont lehet hogy csak túlreagáltam.

Egy hirtelen ordítás hallatszott fel kintről az erdőből. A tanárok és diákok is felkapták a fejüket.

- Vadállatok! 'ordított fel'

Nem sokkal utána egy gyengébb vándornak tűnő férfi futott ki az erdőből mögötte vadállatokkal. Sok minden volt ott, medvék farkasok nagyobb vadmacskák viszont, mintha menekültek volna valami elől. Nemsokkal mögöttük hatalmas lények jelentek meg. Nem voltak tele páncélozva viszont tombolva törtek előre, a föld csak úgy remegett a lábuk alatt. Kezükben hatalmas kardok voltak, legalábbis ha lehet kardnak hívni őket majd akkorák voltak mint saját maguk viszont a pengéjük minimum 40-55cm átmérőjűek voltak. Nemsokkal a történtek után felszólították a diákokat hogy vonuljunk visszább egy biztonságosabb területre és a tanárok az ottani személyzettel együtt felsorakoztak egymás mellé. Egy gondolat fordult meg a fejemben: 'ez így nem lesz jó, nem menekülhetünk csak úgy el amikor a szörnyek egyértelműen túlerőbe vannak' és elkezdtem visszafutni! Kenta utánam kapott:

- Hová mész? Nincs esélyed ellenük, mennünk kell oda ahova a többi felnőtt vezet minket!

- Nem! Nem állhatok tétlenül most itt! Lehet hogy nincs esélyem egyedül, de a felnőtteknek sincs jelenleg! Nem baj ha te nem jössz, de én megyek!

És ezzel a lendülettel elszakadtam a tömegtől és elkezdtem az óriásokk irányába futni. Mikor odaértem, a felnőttek fele már sérülten hevert a menekülő vadállatok miatt, a másik fele meg védte őket az óriásoktól. Vettem egy pillantást a helyzetre. 5darab óriás volt egymás mellett. Elkezdtem koncentrálni, és átgondolni a helyzetet. 'jelenleg a pisztolyomba csupán 2 golyó van. ami nagy eséllyel nem elég ehez. Az erőmet használva elővettem a kardomat és megfelelő alakúra formáltam az óriások ellen. Úgy fél méterrel hosszabb lett és a penge vastagságán növeltem 1cm-t hogy ne nagyon törjön el. Vettem egy nagy levegőt és elindultam előre mire egy hang szólalt fel: '- menj el vonulj vissza ez nem a te harcod!'

- Bízzanak bennem! 'szóltam fel'

Jelenleg amire koncentrálnom kell az hogy jól támadjak! csak ez járt az eszemben. Elindultam! 'A hosszabb kard miatt egy másik stílust kell használnom!' A testsúlyomat alacsonyan tartottam és kardomat magam mellett lent tartva elindultam előre. Az óriás szerintem 3 méterrel minimum magasabb volt nálam. Szerintem körülbelül a térdéig érhettem neki. Hirtelen a támadás előtt észrevettem egy dolgot! A lábán rengeteg karcolás volt viszont egyetlen mélyebb seb nem, illetve a többi tanár sima kardot használva harcolt! '-A mágia alapú támadások nem használnak!' ordított fel Mashiro-sensei!

Nem vonulhattam már vissza! Eszembe jutott ha magas hőmérsékletűre felmelegítem a kardomat úgy, hogy nem olvad meg akkor van esélyem. Az átalakítás sikerrel járt csak úgy füstölgött a vas viszont nem olvadt meg. Az óriás magassága miatt nincs sok esélyem bevinni halálos találatot, emiatt jelenleg egy erős találat kell a lábára! Ha eltudom dönteni az óriást akkor kisebb karddal eltudom pusztítani őket! 'jutott eszembe az ötlet'

Eljött az esély! Két óriás is egymás mellett ált már, sok idő nem volt míg odaérjek és már az óriások is észrevettek! Futás közben próbáltam minimálisan balra menni, illetve a baloldalamon elhelyezkedő kardot felemeltem a vállamhoz. Nemsokkal ezután az előrébb lévő óriás suhintott egyet és a kardja a földbe ált. Itt volt az esély, kiugrottam jobbra és elkezdtem lendületet venni! Nagyobb kardot nehezebb kontrolálni, viszont a kard kiegyensúlyozásának megváltoztatásával elérthetem hogy nagyobb lendülettel üthessek. Kiugrás után a kardommal elkezdtem a vágást és sikerült! A kardom levágta az óriás lábát és még a lendület is megmaradt! Megörültem hogy sikerült, viszont nemsokára azután hogy az első óriás elterült, támadott a második. Erre habár számítottam, nem készültem fel teljesen, és csak annyit tudtam tenni hogy védekezés közben, miközben oldalra kiugrottam a kardja elől, eldobtam felé az enyémet. Viszont csupán a ball vállába ált bele. 'Nincs időm gondolkodni, viszont felállni sem!' úgy 10másodperc múlva a második óriás készült lecsapni rám......

In Another World, A new life (hun)Where stories live. Discover now