17

102 9 1
                                    

Eltelt pár hónap na igen nem igazán tartotam fontosnak azokról az eseményekről is beszámolni de röviden ennyi történt : Megszereztem a jogsim ami nekem nagyon nagy dolog , éltem egy újjabb filmszereplési lehetőségel na meg persze a legtöbbször a barátaimmal is voltam.
És most vissza a jelenbe kezdődnek a negyedik évad forgatásai ami azt jelenti , hogy újra látni fogok mindenkit. Igaz nem olyan rég volt a harmadik évad záró epizódja de nekem még is nagyon sok időnek tűnt.
Ahogy megérkeztem a stúdióba ismerős arcokat láttam aminek nagyon megörültem.
Mindenkit vidáman köszöntötem majd megkerestem Milliet mert már ő is megérkezett.
Ahogy megláttam a lányt egyből meg is öleltem.
Elég sok mindenről beszéltünk még úgy is , hogy csak két hete láttuk egymást.
~
Amikor Millie épp alról beszélt , hogy hova mentek Louisal étterembe megpillantótam Noaht belépni az ajtón.
A barna hajú lány csak rám nézett és elmosolyodott.
- Menny csak oda hozzá.
Nem kellett kétszer mondani úgyan is egyből a nyakába ugrottam és szorosan át öleltem. 
- Hiányoztál. - Suttogtam a fülébe.
- Te is nekem. - Mondta majd közelebb hajolt hozzám és megcsókolót.
Nem akartam elengedni de mivel elvileg forgatni jöttünk ezért muszály volt.

Mikor már mindenki megérkezet egy óriási asztalnál találtuk magunkat ahol mindenki helyet foglalt és kezdetét vette a szöveg tanulás.
Igaz , hogy nem ez a legizgalmasabb része de mi valamiért ezt is nagyon szeresük.
- Nem a demogorgon? - Olvasta fel hangosan a szövegét Finn mély átélésel.
- Rossz emberek. - Mondta Millie is.
Elég sok idő el telt a szöveggel így csak este felé térhetet mindenki haza.
De mi még ott maradtunk átismételni a ma tanultakat.
- Na jó gyerekek nekem ennyi elég volt. - Ásítozót Caleb majd öltöződni kezdet.
- Igen én is fáradt vagyok. - Értet egyet Millie majd a telefon képernyőjére pillantót.
- Mennyi az idő? - Kíváncsiskodtam.
- Hajnali egy van ha jól láttom.
A szó hallatán én is a kabátomhoz nyúltam majd felvettem azt.
- Feltűnt nektek amúgy , hogy most mekkora csend van? - Érdeklődött Caleb.
- Igen. - Lepődött meg Millie is ekkor mind a hárman a kanapéra pillantottunk ahol Noah aludt.
Mindenkiből kitört a nevetés így sikerült felébresztenünk a barna hajú fiút.
- Mi történt? - Értetlenkedett Noah.
- Csak gondoltuk  szólunk , hogy itt maradsz a takarítónővel zárni. - Mondta Caleb.
- Hány óra? - Ült fel kómás fejjel a kanapén.
- Pont annyi , hogy haza menny és kipihend magad. - Szólaltam meg én is.
- Na biztos , hogy nem.
- Hogy érted , hogy nem? - Lepődött meg Millie.
- Csak nem akarsz itt maradni haver. - Szólongatta Caleb.
- De igen. - Mondta határozottan a fiú.
- Megfelel a vendég szoba? - Sóhajtottam.
Elre Noah csak bólintót egyet majd ő is a ruháihoz nyúlt.
- Sadie elismerésem. - Mondta büszkén Caleb
- Holnap kapsz tőlünk két doboz csokis sütit is. - Pillantót rám Millie.
Nem értetem , hogy mire ez a nagy felhajtás de aztán rájöttem , hogy elérni azt , hogy Noah egyáltalán megmozduljon elég nagy dolog.

Haza felé úton beszélgetést kezdeményezet fáradt hangján.
- Köszönöm. - Szólalt meg.
- Micsodát?
- Hogy nem hagyod , hogy utazak ilyen későn.
- Úgyan nincs mítt ez természetes. - Pillantottam rá.
- Tényleg?
- Még szép.
Nem mondtam neki de nagyon örültem , hogy mellettem van.

------------------------

•Na sziasztok ismét nagyon rég volt rész ami miatt ismét bocsánat.  :(
Amikor időm van írok és ahogy csak tudok jövök a következővel.
• Mellesleg szerintem nem csak én örülnék neki ha a való életben is ilyen gyorsan készülne a negyedik évad.
#hellosztok 🤍

Gondoltad volna ? Where stories live. Discover now