Félre Értett Szerelem (Levi X Oc)

12.Rész

Rivallie szemszög

Ez sokkal jobb mint gondoltam.

Az ahogy a szinpadon ment le...az valami őrjitő volt.Ahogy megremegett a karjaimban,a vörös arca,a csillogó szemei...meg amikor orr vérzés kapot a látványomtól?

Eddig jól bírom de,szeretem próbára tenni a tűrő képességem és be invitáltam egy külön szobába ahol csak ő és én vagyunk.

Nem nagy durranás a szoba,van egy asztal középen a két oldalán két kisebb kanapé egy-egy barna bőr fotel,világítás,egy másik asztak kajával és piával,közepes méretű ablak,ami olyan retkes hogy nem látsz ki ratjta,és kb ennyi.

Asako helyet foglal az egyik kanapén én pedig őt követve mellé.

-Tetszett a koncert?-Teszem fel az első kérdést ami az eszmbe jut.

-Igen,fantasztikusak voltatok mint mindig-Fordul velem szembe így jól láthatom csillogó íriszeit amikbe most nyugottan elveszhetek.

Komolyan,olyanok mint a zafír.Az ajkai cseresznye színűek és olyan édesnek tünnek...

Annyira ábrándozok rajta hogy akaratlanul is alsó ajkamba harapok hogy ne essek neki.

Szerencsétlenségemre pont látta(hogy ne látta volna baszki?!Velem szemben űl max 10cm távolság van köztünk)és vörös arcal elfordul.

Szivesen leteperném de,nem lehet.

-Mond csak,van barátod?-Vissza veueti rám tekintetét és megrazza a fejét hogy nincs.Milyen édes,emlékeztet a régi énjére....

-És valaki akit szeretsz?-Adom is a következő kérdést.Elsőre talán ez túl sok lehet de nem bírom,válaszokat akarok!

-Igen,van.-Néz maga elé-De ő nem így érez.-Miből gondolja ezt?

-Ki az?-Vajon most fogja elmondani?

-Nem ismered,a sulimba jár.-Szomorú sóhaj hadja el ajakit és hátra dől.Álj!
Nem úgy volt hogy belém..vagyis L-be szerelmes?

-De kiváncsi vagyok ki az?-Kérlek,mond el!Had törjem ki a nyakát.

Lassan át valtok Yandere módba,faszom!

-Hasonlítasz rá,a neve Rivallie Ackerman...de nem szereti ha így hívják így inkább Levi.Nagyon különleges nekem de...ő nem így érez...-Újabb szororú sóhaj...várj!

De az én vagyok!Bazd meg magad Jeager!

De azért az álcámat nem dobhatom el,még.Gondolkozz Levi!

-Miből gondolod hogy nem érez ugyan úgy mint te?-Komolyan.Csak szerintem hülye ez a szituáció?

-Azért mert legutóbb a halálba kívánt...őszintén...kissé szarúl estett hiába...hiába vagyok vele bunkó...-Szipog...baszki sír?!

Füle mögé simítom haját,ami eddig az arcába lógott,így rá látást kapok könny áztatta arcára.

És miadtam sír...bassza meg az a szájbakúrt nap!

-Ne sírj,lehet szar napja volt és rajtad vezette le,nem?-Próbálom menteni a menthetőt,ami látszólag sikerűl is valamennyire.

Szipog egy kettőt maj'd egy apró mosoly kiséretében letőrli könnyeit.

-Igazd lehet,köszönöm L!-Ölelget meg.

Át fogva a derekát húzom közelebb magamhoz.Arcom a nyakhajlatába fúrom hogy jobban érezzem édes illatát.

Nagyon nehéz nem leteperni és...khm khm,erre még lesz alkalmam.

Mostmár tudom mit érez anélkül hogy ő tudná.Márcsak el kel intéznem vele egy randit.