A nevemet...

241 19 4
                                    

Zooka

Reggel arra ébredtünk, hogy az egész falu remeg. Egyből az ablakhoz szaladtam és amit láttam... A Yukik igazi ereje volt. Már éppen ugrottam volna ki az ablakon, hogy megfékezzem mikor valaki megfogta a vállam. Hátra fordultam egy ideig néztem az arcát majd megfogtam és megcsókoltam. Amikor vége lett szorosan átöleltem a nyakánál és vállaba fúrtam a fejem.
-Szeretlek, Gaara! - a könnyeim patakban folytak, de erőt vettem magamon, megtöröltem a szemem és a veszély elébe álltam. Megnyitottam a 8 csakrakapum és neki rontottam. A harcunk érdekes volt mivel nehéz volt egymáshoz közel kerülnünk, de a közeli támadások elég erősek voltak akkor is ha távol voltunk egymástól. Valahogy sikerült közel kerülnem hozzá és bele erőszakolni a csakrámat, aminek egy erőteljes robbanás lett a következménye.
Amit akkor hallottam a külvilágból az a nevem volt. A nevemet hallottam annak az embernek a szájából akit a legjobban szeretek.
Elmosolyodtam. A könnyeim megint folytak és egy kis vért is éreztem a szám szélén de... Mosolyogtam...

Nem tudom ti hogy voltatok vele de én rendesen bekönnyeztem írásközben. De ha már ilyen gyászos lett a hangulat van egy vicces sztorim.

Ugye a magyartanárunknál mint kiderült a += kis ötös -= kis egyes

Én: *visszaküld egy feladatot*
Tanár: *visszaküldi ezt:+++*

Másnap az online órán

Én: Tanánő ugye az a három kis kereszt nem azt jelenti, hogy ott tetszik keresztre feszíteni ahol a Jézus Krisztust?😨

Tanár: ...

All Might effektus:

Puszi Fiaim😀😀

Nem is tudom |BEFEJEZETT|حيث تعيش القصص. اكتشف الآن