Strong Feelings /BEFEJEZETT/

13.

Leveleim

Kedves apa, anya
Látjátok mivé lett a családunk? Összetörtétek a szívem, de én ennek ellenére is az egyetlen, drága szüleimnek tartalak titeket.
Köszönöm ezt a boldog 15 évet amit tőletek kaptam. Boldog vagyok, hogy a családotok része lehettem.
Sajnálom, hogy annak ellenére, hogy a szüleim vagytok, képesek voltatok egyetlen lányotokat szomorúságra ítélni pusztán azért, amiért beleszeretett valakibe.
Talán igaz, amit sokan mondanak. A szerelem méreg.
Emélem boldogan élitek további napjaitokat és egyszer talán megbocsájtotok.
Sajnálom, hogy ilyen könnyen feladom, tudom, nem erre neveltetek, de nincs semmi, ami miatt érdemes lenne tovább élnem.
Örökre szeretni foglak titeket.
Egyetlen, kitagadott kislányotok
Carol

Szerelmem
Biztosan meglepettség ült ki az arcodra már csak ezen szónak olvasása után is. Tudom, hogy nem túl eredeti, de ez most nem olyan, mint az a rakás romantikus film.
Ez most az én vallomásom. Emlékszel a sok perverz, cuki dologra, amit együtt csináltunk? Sosem felejtem el a huncut mololyt ami mindig ott bujkált a szád sarkán, ha akartál valamit.
Belédszerettem. Véglegesen és visszavonhatatlanul. A szerelmem viszonzatlan. Tudom, hogy csak teher lenne velem lenned, és hogy sosem tudnám azt megadni neked, amire vágysz: családot. Szóval úgy döntöttem, hogy nem veszem el tűled ezt a lehetőséget.
Apámék, amikor megtudták, kidobtak a házból. Két hete az utcán alszom, nem eszek semmi, de neked fel se tűnt. Mélységesen elszomorított, hogy neked ennyit jelentettem.
Eltökéltem magam, hogy változtatok a kialakult helyzeten. Ha nem lehetek veled, akkor semmi értelme az életemnek. Lassan akarok meghalni. Érezni a kínt és a szenvedést.
Számomra már nincs boldog befejezés.
Kérlek ne okold magad kedvesem, nem a te hibád.
Szeretetlek.
Utolsó szavaimmal búcsúzom. Vigyázz magadra.
Carol.

Feladtam a leveleket a postán, a maradék pénzemből. Úgy döntöttem visszamegyek a tóhoz. Azt akarom, hogy az legyen az utolsó, amit még letemben látok. Ott nőttem fel, ott piknikeztünk Sandyval. Minden itt kezdődött. Itt is kell véget érnie.

Egyre bejjebb lépjedek az enyhén hűvős vízbe. Teljesen elborít. Lemerülök az ajjára, majd lassan kinyitom a szemem. Nem látok mást, csak az iszap kavargását és a sötétséget. Egyre fogy a levegő a tüdőmből, de nem áll számdékomban felmenni a felszínre. Folytogató érzés. Érzem, hogy az utolsó csepp életerőm is elfogy. Nincs tovább, érzem, hogy itt a vége. Megkönnyebülhetek végre. Vége a szenvedésemnek.
Furcsa érzés. Nem látok mást, csak sötêtséget. Azonban nemsokára egy kis fényt látok. Nagyon kicsi. Vajon ez a fény az alagút végén hova vezet?
Vissza az életbe, vagy előre a halálba?