Kiiroi Hoshi [TodoBakuDeku]

2. Rész

Mikor beléptem a bejárati ajtón,egyből a szobám felé vettem az irányt. Felrohantam a lépcsőn,majd kinyitottam a szobám ajtaját. Ledobtam a cuccaimat a székemre,majd befeküdtem az ágyamba.

Gondolataimba merülve fürkészem a plafont,miközben próbálok elaludni.
Elég furcsa volt ez a nap,és el is fáradtam.

—————————————————————

-Jó reggelt Izuku! Kelj fel,vár az iskola. *Jött be anyám az ajtón*

-Rendben,de kimennéél? *Ültem fel*

-Persze,persze. *Intett kezeivel,majd ki is ment*

-7:23. *Mondtam az órámra nézve*

Nehezen kiszálltam az ágyamból,majd felkaptam valami normális ruhát és el is indultam lefelé

-Ott lesz a reggelid Izuku. *Mutatott anyám a pulton lévő szendvicsekre*

-Köszi anya,szeretlek. *Mondtam,majd felkaptam a két szendvicset és utamra indultam.*

Út közben összefutottam Iidával,így együtt mentünk tovább a suliig.

————————————————————-

-Iida,Deku! Sziasztok! *Közelített felénk a barátunk,aki eddig az iskola kapujában várt minket*

-Jóreggelt Ochako! *Mosolyogtam a lányra*

-Szervusz Uraraka! *Válaszolt tisztelettudóan a szemüveges*

-Titeket vártalak,gyertek menjünk együtt. *Mondta a barna hajú,miközben kezeivel intett,majd elindult,mi meg semmit nem szólva követtük*

-Azt hallottam,hogy valami banda jön ma nekünk előadást tartani,és Kirishima lesz az énekesük! *Suttogta Uraraka ezt a bizalmas információt*

-É-énekes!? ~Már meg sem lepődöm~

-Erről ne szóljatok senkinek! Szuper titkos!! *Suttogta továbbra is*

-J-jó.. *Mondtam*

Mikor beértünk a terembe mindenki leült a helyére,majd az osztályfőnökünket várva csendben beszélgettünk

-H-Hé Kirishima.. *Mentem oda hozzá* -Beszélhetnénk? *Folytattam*

-Persze! *Mosolygott vakító cápa fogaival*

-Szóval? *Nézett rám érdeklődve*

-T-tényleg te fogsz ma énekelni? *Tértem egyből a lényegre*

-Igen.. Bár nem nagy szenvedélyem az éneklés,de egy igazi férfi elvállalja,akkor is,ha nem akarja! *Mutatott magára,jelezve,hogy ő az a bizonyos "férfi"*

-Értem...Csak ennyit akartam. *Mondtam,majd lehajtott fejjel visszaindultam*

-Várj Midoriya! Miért kérdezted,és honnan tudod ezt? *Lépett közelebb*

-Az most nem számít. *Erőltettem egy mosolyt,majd leültem helyemre*

-Szép napot mindenkinek. *Jött be az osztályfőnök*

-Jó reggelt. *Válaszolta az osztály egyhangúan*

-Óra végére vendégeket várunk. Addig is semmi kérdezősködés! *Jelentette ki*

-Mi féle vendégek? *Tette fel a kérdést Mina*

-AZT MONDTAM SEMMI KÉRDEZŐSKÖDÉS! *Emelte fel a hangját a középkorú férfi.* -Csodás. *Mondta,mikor az osztály végre elcsendesedett*

Az óra unalmasan telt,a legtöbben csak feküdtek lehajtott fejjel a padon,míg mások telefonoztak,a tanár meg magyarázott. 30-35 perces unalmas "tanulás" után jöttek a megmentőink. Egy kopogás szakította félbe az óra menetét.

-Bejöhetünk? *Hallatszott egy rekedt hang az ajtó másik oldaláról*

-Gyertek! *Válaszolta az osztályfőnökünk,majd két személy lépett be az ajtón*

-Csá. *Szólalt meg az egyikük,mire én az ismerős hang hallatára felemeltem a fejemet*

Sziasztok! Ez a rész nagyon rövid lett,de a következőt igyekszem jobbra,és hosszabbra írni