Red Controll [Todoroki x Oc bnha ff.]

Kiképzésem első fele

Amiket Montaro elmondott igazak voltak.
Sokat tanultam. Mindenféle harcművészeti technikát meg persze az alap tudást. Egyre okosabb és erősebb lettem ha nem is nagy, de apró lépésekben. Persze ez inkább a nem olyan rossz oldala volt a dolognak.

Bármivel kellett próbálkozom, ha nem sikerült akkor büntetést kaptam ami általában verés volt vagy étel megfosztás.  Nem számított, hogy elsőre, másodjára vagy ezredjére futottam neki, mindenképp járt a büntetésem. Eleinte sokat sírtam, vergődtem azon, hogy "miért én"? Fájt mindenem és mondhatnám, hogy "moccani sem bírtam", de az hazugság lenne, hiszen muszáj volt annak érdekében, hogy ne szenvedjek mégjobban.

Mostanra a fájdalom egy megszokott érzéssé vált, a feladataim egyre jobban mennek. Amikor egyedül vagyok még mindig kutatom a ház titkait hátha egy nap meg tudok szökni....jah igen. Ha a hősök megmentettek volna már rég nem kéne ezeket éreznem. Azt a csepp reményt őrizgetem a szívemben, hogy valamikor talán mégis eljönnek, valaki segíteni fog rajtam, de úgy érzem minden eltöltött napom egyre több darbra tépi a testem és lelkem. Egyre üresebb vagyok. Nem ismerek semmilyen helyet, ezen rideg falakon kívül. Szeretnék kiáltani, de senki nem hallaná, szeretném ha valaki megvígasztalna, azt mondaná nincs baj már, minden rendben, de jól tudom, hogy ezek mind csak kósza álmodozások amik sosem válnak valóra, mert nincs itt senki és semmi sincs rendben.

Csak visszatérek megmaradt feladataim elvégzéséhez. Ugyan azt csinálom mint mindennap. Semmi új nem történik. Semmi.

Délután ahogy általában lenni szokott Montaro "Hazajött".

-Szervusz Nozomin! -köszönt boldogan.
-Szia! -mondtam unottan.

-Mindennel készlettél. Ügyes vagy..... Van számodra egy meglepetésem.

-Szuper.
Ennél rosszabb nem is lehetne. Mit csinált? Milyen meglepetésről beszél ez a félőrült?

-Belekezdesz a kiképzés 2. felébe!! Gratulálok!

-Miért örülsz ennyire?

*khhhhmm* Mert még nem haltál meg..*khhhm*

De ez még csak a meglepetés első fele.
A másik abban a szobában van ahová eddig nem volt bejárásod. Tessék a kulcs. Megnézheted.

Montaro a kezembe adta a szoba nyitját én pedig elindultam. Kíváncsian követett ami elég gyanús valószínűleg a reakciómra kíváncsi, de mi lehet bent. Tuti, hogy valami szörnyű. Gondolkodás közben az ajtóhoz értem. Elfordítottam a kulcsot a lakatban majd ráhelyeztem kezem a kilincsre. Kérlek kellemes csalódás legyen...

Kinyitottam az ajtót. Amit láttam viszont nem kellemes csalódás volt....

Ha tetszik dobj egy ⭐-ot és olvass tovább 🥰😘