Féktelenül [Charles Leclerc ff.]

5. Álomból csalódás

Ajánlott zene: Billie Eilish ft. Khalid - Lovely

"Everyone dreams of driving a Ferrari, it was my intent from the start."

~ Enzo Ferrari

/Allison Baker/

2021. január 16. Maranello, Olaszország

Ferrari. Egyetlen szó, mégis rengeteg jelentéssel bír. Mindenkiben más gondolatokat ébreszt, ha meghallja a világ talán egyik legismertebb autómárkájának nevét. Valakinek a híres, vörös sportautó jut eszébe, mint a gazdagság egyik szimbóluma. Másnak a gyorsaság, vagy a sebesség ugrik be, mint lehetséges fogalmak, amit a márkához tud társítani. Van, akinek a sikeres évek jutnak eszébe. Esetleg a Formula 1. Ezáltal a történelem, melyet Michael Schumacher neve is nagyban fémjelzett, mint az olaszok legsikeresebb korszakának vezéralakja. Egy dologban viszont biztos vagyok. Senkit nem hagy hidegen, ha meghallja ezt a szót. Mindenkiben előhoz gondolatokat, érzéseket. Számomra a Ferrari egyet jelent a saját és a testvérem álmával. A lehetőséggel, amit most kapok, hogy megmutassam, érek annyit, mint egy férfi ebben a férfiak uralta világban. Mindenkinek be fogom bizonyítani, hogy több van bennem, mint gondolnák. Különösen a szüleimnek, illetve azoknak az embereknek, akik kételkednek bennem.

Akik között első helyen áll jelenleg a csapattársam. Jelenleg még törékenynek lát, azonban annyira megedzett az élet, hogy eljutottam arra a szintre, amikor már nem sok vesztenivalóm akad. Ez lesz az én legnagyobb előnyöm vele szemben. Illetve a tény, hogy túl hamar ítélkezik rólam. Fogalma sincs róla, mire vagyok képes. Én pedig kíméletlenül ki fogom használni a meglepetés erejét. Ha addig élek is, de letörlöm a vigyort Charles Leclerc képéről. Mert lehet, ő volt a bátyám egyik legközelebbi barátja, illetve a srác, aki segített nekem tovább lépni, még ha nem is tudott róla. Azonban ez már egy másik harctér. Mindketten felnőttünk. Belenőttünk egy olyan világba, ahol érzelmeknek nincs helye. Én pedig távol is fogom tartani őket magamtól, ha az autóban ülök, hisz nincs más választásom. Ha lehúzom a sisakrostélyt, akkor egyedül az lebeg majd a szemeim előtt, hogy az előttem lévőt magam mögé utasítsam.

Számítanom kellett volna rá, hogy Charles nem fog kitörő örömmel fogadni, habár mélyen belül reménykedtem benne, hogy a testvérem iránti barátsága segíteni fog abban, hogy könnyen kijöjjünk egymással. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Hiába ered hasonló forrásból a fájdalmunk, az a mai világban már semmit sem jelent. Ha itt sikeres akarsz lenni, nem mutathatod ki a fájdalmad. Ezt én is megtanultam már az elmúlt években. Azonban nem gondoltam volna, hogy ez a folyamat egy hideg, érzelmektől mentes férfit varázsol abból a srácból, akit a testvéremnek tartott megemlékezésen annyira közel éreztem magamhoz. Mintha csak álom lett volna az a fiatal fiú, akinek kék szemeiben annyi érzelmet véltem felfedezni. Ki tudja, lehet, az is volt. Én pedig ebbe az illúzióba kapaszkodtam. Kétségbeesetten. Most viszont el kell engednem, ha nem akarom, hogy teljesen kikészítsen.

Megigazítom magamon a piros színű blúzt, mely tökéletesen simul rá alakomra, ezzel kiemelve mindent, ami nőként megadatott nekem. Fekete nadrágom, illetve a hozzá passzoló magassarkú cipők teszik teljessé öltözékemet azon a napon, amikor aláírom életem talán legfontosabb dokumentumát. Sötét bőrtáskám a karomon lóg, miközben a lábbelik kíméletlen kopogása tölti meg zajjal az amúgy csendes folyosót, ahol félve, egyben izgatottan sétálok végig. Még most is alig hiszem el, hogy itt vagyok. Nem beszélve a tényről, hogy én leszek az első női pilóta a modern érában, aki a Ferrari színeiben fog versenyezni. Kimondani is hihetetlen, nemhogy megélni. Már alig várom, hogy megéljem ezt az álmot. Mert jelenleg még az, ugyanakkor ki tudja, mikor fordulhat át az álom rémálommá. Hiszen elég, ha egyet hibázok, máris leírnak majd. Elég egyetlen rossz mozdulat, és véged ebben a világban, ahol minden tévedés megbosszulja önmagát.