Jungkook szemszöge:
Sóhajtva állok fel a kanapéról, majd a tévé távirányítójáért nyúlok, hogy kikapcsoljam.
Rohadtul unatkozom és már három napja annyiból áll az életem, hogy felkelek, szomorú vagyok és alszok meg beszélek Jacksonnal néha mert ő sem ér rá a barátja miatt.Idegesen dobolok ujjaimmal miközben ismét Taehyungra gondolok... annyira üres nélküle minden. Nincs itt, hogy kötekedjek vele, hogy a konyhába rendetlenkedjen, hogy az idióta sorozatai bömböljenek a tévében vagy, hogy együtt videójátékozzunk.
Más nélküle...és nem jó értelemben hanem a legeslegrosszabban, azt akarom, hogy megint olyan legyen minden mint egy héttel ezelőtt!
Egyáltalán meddig akar a mamájánál lenni? Vissza sem jön? Lehet félre értett mikor mondtam, hogy elmegyek a szüleimnél?Újra magamhoz akarom ölelni és érezni finom tipikus Taehyung illatát. Úgy érzem nélküle egy senki vagyok és nincs is értelme, hogy felkeljek reggel, ezt érzem már 3 napja.
Idegesem túrok hajamba miközben kikeresem Jackson telefonszámát a kontaktokból és mikor megtaláltam hívni is kezdtem.
-Szia Kook! Mizu? -szólalt meg boldogan.
-Szia Jacks, unatkozok rohadtul! De ugye nem zavarlak? -kérdezem összepréselt ajkakkal.
-Dehogy zavarsz, csak épp most vagyok Marknál és itt is leszek pár napig! Jöhetnél akkor a vacsira holnap, mit szólsz?
-Jó lenne már kimozdulnom! Három napja itthon ülök! -köszörültem meg a torkom, hogy ne hallja mennyire is lehangolt vagyok.
-Hogy megy eddig a távolság? Beszéltetek azóta mióta elment? -hangja kíváncsian csengett és hallottam, hogy épp valamit pakol.
-Hát nem! Nem beszéltünk, még egy üzenetet sem írtunk egymásnak és azt sem tudom egyáltalán oda ért e épségben...
-Hiányzik? -tette fel azt a kérdést amitől a szívem őrült tempóban kezdett verni. Hogy hiányzik e? Az enyhe kifejezés!
-Nagyon! -motyogom mire hallom, hogy barátom elmosolyodik.
-Na akkor most szépen megfogod a nagy seggedet és beülsz az autóba és elmész a farmra! Aztán holnap délután kettőre várunk mindkettőtöket!
-Szerinted ez jó ötlet? Mivan ha nem is akar látni? -mondom kétségbeesve, fel alá járkálva a nappaliban.
-Biztos vagyok benne, hogy a nyakadba fog ugrani mikor meglát! Aztán ha így lesz jössz nekem egy üveg pezsgővel holnap! -nevetett fel mire nekem is mosolyra húzódtak ajkaim.
Elmegyek hozzá lesz ami lesz!
Lerakva a telefont indultam a szobámba, hogy normális külsőt varázsoljak magamnak és felvettem egy fekete lila csíkos pólót egy fekete farmerral, hajamat pedig csak megigazítottam. Befújtam magam a kedvenc parfümömmel, majd kocsiba pattanva hagytam el a házunkat.
Az út unalmasan telt, csak zenét hallgattam egész végig és majdnem el is tévedtem mert már régen voltam itt és akkor is taxival jöttünk mert még nem volt jogsink.
Betérve a hatalmas udvarra leparkoltam egy tetszőleges helyre majd a kapuhoz sétáltam, ahol megnyomtam a csengőt. Kutyák ugatása ütötte meg a fülemet, majd nem sokkal később egy sípoló hang után nyílt a kapu és megláttam Taehyung nagymamáját aki mikor realizálta, hogy én vagyok, hatalmas mosolyra húzta ajkait.
-Jungkook, hát te vagy az? -tárta szét vékony karjait és közelebb lépve szorosan magához ölelt amit boldogan viszonoztam. Taehyung mamája nagyon szép és a korához képest, elég jól tarja magát. Biztos vagyok benne, hogy Tae tőle örökölte a vonásait mert gyönyörű ő is.
-Hogy tetszik lenni Mrs.Kim? -kérdeztem miután elváltunk egymástól és a hatalmas ház felé vettük az irányt.
-Seyoung, Jungkook tegeződünk! -nézett rám szúrósan mire felnevettem, majd védekezően magam elé tettem kezeimet.
-Bocsánat Seyoung! Akkor úgy kérdezem, hogy, hogy vagy?
-Hát megvagyok, élem a mindennapjaimat és hát nagyon jól esett, hogy Taehyung meglátogatott már hiányzott! A fiatal énemet látom benne! Viszont nem mondta, hogy te is fogsz jönni! -tette csípőre kezeit mikor beértünk a házba.
-Hát igazából nem tudja, hogy jöttem! Tudod...
-Igen Jungkook tudod ám mindent! -nézett rám huncuton mosolyogva.
-M-Mindent? -nyeltem nagyot.
-Bizony! -mondta majd a kezembe adott egy pohár kólát, amit hálásan fogadtam el ugyanis eléggé szomjas voltam.
-Nem szólok bele a dolgaitokba de biztosíthatlak, hogy Tae nagyon szeret téged és fontos vagy neki! Az már más kérdés, hogy hogyan...-Öhm... -szólaltam volna meg de ő csak legyintett és karomnál fogva húzni kezdett a hátsó ajtó felé, ahol egy rövid sövény úton végig mentünk és a lovakhoz érkeztünk.
Rögtön kiszúrtam Taehyungot, amint épp az egyik lovon ült, vagyis jobban mondva feküdt és egyre közelebb érnek hozzánk. A fa kerítésre könyökölve néztem végig egész valóját és nem tudtam mást csinálni csak mosolyogni.
-Jungkook? Te mit keresel itt? -szólalt meg meglepetten mikor közelebb ért, és először Seyoungra majd aztán rám vezette tekintetét.
Nagyot nyelve néztem végig, ahogy lepattan a lóról majd kiköti az egyik oszlophoz és kinyitva a fakaput kilép rajta.-Hát...-néztem rá zavartan, miközben én is megindultam felé. -Jöttem mert Hiányoztál. -álltam meg előtte. Arca halvány pírba borult majd egy hatalmas mosollyal arcán ugrott a nyakamba és ha nem tartom meg magam tuti mindketten a földön kötöttünk volna ki. Vékony combjai alá nyúlva dobtam rajta egyet, hogy biztonságosan fogjam, miközben ő nyakhajlatomba fúrta arcát.
-El sem tudod képzelni nekem mennyire hiányoztál... -távolodott el tőlem, én pedig letettem.
-Akkor haza jössz velem, igaz? -kérdeztem félve a választól, de ekkor egy elég hangos torokköszörülés hozott vissza a valóságba és mindketten ijedten néztünk Seyoungra.
-Maradjatok éjszakára fiatalok!
-De mama a vendégszoba tele van dobozokkal!
-Szerintem egyikőtök sem fog belehalni ha ketten alszotok! -kacsintott, mire mindketten egyszerre hajtottuk le a fejünket.
-Vigyétek vissza a lovat az istállóba aztán gyertek, addig szedek nektek ebédet, már biztosan éhesek vagytok! -mondta, majd már el is ment, Tae pedig újra kikötötte a lovat és elindultunk az istálló felé.-Jól érezted magad? -szólaltam meg hirtelen Tae, pedig zavartan kapta rám tekintetét.
-Igen nagyon jó volt itt lenni! Te mit csináltál otthon?
-Semmit! -vágtam rá egyszerűen.
-Nem mentél el bulizni? Már rég voltál! -annyira furcsa volt az egész köztünk... Mintha mindketten vissza fognánk magunkat! Csak nem tudom miért...
-Nem volt kedvem semmihez! -mondtam de erre már nem kaptam választ mivel Tae a lóval kezdett foglalkozni.
Idegesen kezdtem harapdálni ajkaimat miközben Őt néztem és mikor levette magáról a sisakot és azt is a helyére tette, nem bírtam tovább, két lépéssel átszeltem a köztünk lévő távolságot és magam felé fordítva toltam a mögöttünk lévő falnak.-Kook! -pillantott rám ijedten, viszont én másra sem tudtam gondolni csak, hogy újra megízlelhessem mézédes ajkait...
YOU ARE READING
Gay Adventure (Taekook ff)
FanfictionJungkook és Taehyung legjobb barátok, miután kijárták az iskolát egy házba költöztek, mondván majd külön válnak ha családot alapítanak. A világon mindenhol egyre nagyobb csapatokban toborzódnak a meleg párok melletti, és elleni szövetkezetek, így a...