A szőke tünde herceg FF (BEFEJEZETT)

Bál 2

-Valaki segítsen már!! -hallottam meg gondolaltát

-Jaj, Layla nyugodj már meg!- gondoltam- fél perc és ott vagyok

-Siesss, könyörgöm! Attól méég hogy Herceg nekem nem kell! Sissy megfoglak nyúzni!- Layla

-Most, na húgicám én nagyon jól szórakozom- mondta Sissy aki amint kimondta mind a ketten oda fordultunk és ott kuncogott a sarokban- és amúgy ő Elrond fia- itt megállt bennem az ütő

-Hogy mi?- itt már Layla kiszállt mert felkérte táncolni a herceg én- ez komoly?

-Igen az. Össze illinek és amúgy Elrond látja a jövőt mellékesen

Itt én is kiszálltam nem mentem segíteni hanem Thranduil után mentem ha jól láttam akkor a szobák felé tartott és beakartam menni átöltözni, de ekkor meghallottam a kiabálást a herceg és a király közt

Veszekedés

-Ada, én szeretem őt! Nem fogok olyat mondani, hogy egy gyenge pillanatom volt. Megvesztél, ada?- mondta a herceg

-Én még mindig a királyod vagyok, nem beszélhetsz így velem!-mondta Thranduil

-De az apám is! Erről mint király se mint apa nem dönthetsz, ha pedig nem adod az áldásod- nem fejezte be mert benyitottam mintha eddig semmit se hallottam volna

-Szervusz, Legolas-- néztem rá aztán az apja felé fordultam- Thranduil király - és meghajoltam oda álltam Legolas mellé aki egy puszit nyomott a fejemre

-Legolas, nem veheted el!- kiáltotta el magát Thranduil

-Bocsánat lemaradtam. Miért is?- kérdeztem tőle

-Mert ugyan olyan labilis vagy mint az anyád- mondta nekem teljesen nyugodtan meg is lepődtem mert az előbb még kiabált

-Ada, ne csináld! Ő nem ismerte az anyát vagyhát legalábbis nem emlékszik- mondta Legolas

-Attól még az ő ereje folyik benne. Ugyan olyan lesz mint Sarhlott labilis, szeszélyes - na itt elkezdett fájni a fejem és emlék képek keztek el bejönni

-Fel a fejel nézd a célt aztán, caro*, édesem! -(Caro=tedd meg)
És én kilőttem pontosan a közepébe szállt
-Sikerült, anyám!- mondta a gyermekkori énem ujjongva
-Próbáld meg újra nekem most mennem kell nemsokára jövök!- mondta és elment

-Szervusz, Diana!- szólalt meg a kicsi Sissy - sikerült?
-Igen
-Na jól van akkor most én jövök- Vette át tőlem- a tábla tetejére ment én kuncogtam rajta egyet- húgom attól hogy neked azóta megy akár csukott szemmel az ijjászkodás és mindig középre megy attól még a másikat nem kell kinevetni és lehet Layla is örökölte apánktól nem csak te és én- erre megfordult csukott szemmel a közepére talált aztán le korholta a kiskori énem
-Bocsásd meg nekem, Sissy -aztán visszatértem ugyanott ahol tartottunk csak annyival máshogy, hogy én a földön feküdtem

-Melin, jól vagy?- kérdezte aggódva Legolas
-Igen azt hiszem jól vagyok, meddig nem voltam eszméletemnél?- kérdeztem
-Kettő perc- mondta Thranduil
-Királyom!- mondtam neki és nyújtottam a kezem Legolasnak hogy segítsen fel- nem vagyok olyan mint az anyám- kezdtem bele- nem is leszek olyan ha a szavamat adom az megnyugtatja? Egybe kelhetek a fiával? Szoktak emlék képeim lenni most is azért ájultam el- mondtam- láttam anyám mit tett amikor dühös volt- mondtam neki bár ez egy nagy hazugság ez volt az első emlékem- holnap reggel indulunk Mordorba kérem hagyja miután visszatérünk egybe kelhessek a fiával

-Nem bízok benned ahogy  Layla- hercegnőben és anyádban sem bíztam- vett egy mély levegőt - de ha bántod Legolast, ha érzelmileg vagy testileg, akkor nem állok jót magamért!- mondta és elment- áldásomat adom rátok- biccentett

-Mit láttál?- kérdezte Legolas én levettem a tiarámat és leültem az ágyra

Elmondtam neki mit láttam...

-Akkor kiskorod óta tudsz így ijjászkodni? Mit ne mondjak elképesztő... de ki az apád? Őróla senki nem tud semmit ügye? Sissy-se?
-Nem hinném majd holnap megkérdezzük de most fáradt vagyok ehez- mondtam és elmentem fürödni

Folytatás...