your new boyfriend... || dnf fanfiction

2 rész

Másnap reggel a szobámat elárasztó napfényre keltem fel. Megdörzsöltem a szemem majd ránéztem a telefonomra.

Már délután 2 óra volt, de emellett a sok nem fogadott hívás és üzenet is feltűnt. Úgy gondoltam, hogy még nincsen itt az ideje ezzel az egésszel szembenézni, szóval inkább úgy döntöttem, hogy elmegyek egyet sétálni.

Felvettem Sapnap új merchét egy térdig érő szürke farmerral majd megkerestem a lakáskulcsomat. Kinyitottam a lakásom ajtaját és hirtelen megfagyott bennem a vér.

Egy alak ált az utca tulsó felén. Sötétbarna szövetkabátot, egy régi fekete csizmát és hozzá fekete nadrágot viselt.

Rengeteg lehetőség futott át a fejemen. Mi van akkor ha valami őrült fan rámtalált? Vagy ha valaki kiírta twitterre a lakcímem? Hiszen tegnap óta nem csekkoltam semmilyen alkalmazást.

Már éppen mentem volna vissza a házba amikor az illető megindult felém. Megpróbáltam magam azzal nyugtatni, hogy semmi baj nem történhet hiszen fényes nappal van, és az utca is elég forgalmas. Ahogy megnéztem az alakot közelebbről, megláttam a hátán egy gitártokot és a fején egy piros sapkát. A felismerés hirtelen belémcsapódott, majd kitört belőlem a nevetés.

-George? Éppen érted jöttem.-szólalt meg Wilbur.

-Észrevettem...Eléggé rámhoztad a frászt. De mit is keresel itt, és hogy érted, hogy értem jöttél?

-George ma reggel legalább 20 hívásomat nem fogadtad. Ráadásul Dream azt mondta, hogy este mérgesnek tűntél. Nagyon aggódtunk érted.-sóhajtott.

Szóval aggódtak, mi?

-Semmi baj sincs az este kicsit fáradt voltam, és Dream biztosan csak félreértett. A hívásaitokra pedig nem tudtam válaszolni, hiszen csak most keltem fel.

-Rendben. Azért ha bármi baj van, nekünk mindig elmondhatod!-mosolygott rám.

-Egyébként ha már találkoztunk, bejöhetnél és streamelhetnénk közösen.-vetettem fel az ötletet.

-Rendben, utána pedig beülhetnénk egy kávézóba vagy akár ebédelhetnénk is.

-Egyetértek.-mondtam és hirtelen minden próblémámról elfeledkezdtem. Nagyon hálás lehetek, hogy Wilbur az egyik barátom.

*a stream végéhez közeledve*

-Rendben srácok, szerintem itt most véget vetek ennek a streamnek. Kövessetek instán, twitteren és youtubon iratkozzatok fel!

Már éppen leállítottam volna a streamet, viszont megláttam, hogy az egész chat spammeli, hogy nézzem meg a privát üzeneteim Dreammel. Gyorsan előkaptam a telefonom, majd megláttam, hogy reggel óta Clay legalább 20x hívott és rengeteg üzenetet is hagyott.

-Öhm...Wilbur átveszi a streamet amíg én elintézek egy hívást. Sziasztok srácok!-mondtan elpirulva. Egyáltalán nem volt kedvem beszélni Dreammel, de tudtam, hogy nagyon fontos lehet neki ha már szólt a nézőimnek is.

Abban a pillanatban, hogy kiléptem a szobából már meg is csörrent a telefonom.

-George...Nem tudom mi volt a baj, viszont azt igen, hogy annak amit most közlök veled annak örülni fogsz.-hallottam a hangjában az izgalmat.

-Lényegtelen, hogy mi volt a bajom. De inkább mondd, hogy mi a helyzet.-szóltam, és csak remélni tudtam, hogy nem arról a fiúról lesz szó.

-Arra gondoltam, hogy ideköltözhetnél hozzánk egészen Szeptember végéig. Persze csak ha ott tudod hagyni ilyen sok időre a családod és a barátaid.-szólalt meg Dream.

Legszívesebben sikítani tudtam volna örömömben, ahogy ráébredtem, hogy ez mit is jelent. Végre láthatom Dream arcát, ráadásul 5 hónapig vele és Sappel egy házban fogok élni.

-Természetesen benne vagyok!-mosolyodtam el.

Gyorsan felnéztem a Londoni reptér weboldára, hogy lecsekkoljam, Floridába milyen napokon vannak járatok. Május 23.-án megy egy gép, és addig még van 4 napom. Addig el tudok búcsúzni mindenkitől és még egy streamre is lesz időm.

-Dream! Találtam egy jó időpontot. 4 nap múlva, az ottani idő szerint este 8 órára fogok odaérni. Addig még streamelni fogok egyet, hogy senkinek se tűnjön fel semmi.

-Rendben, majd én kifizetem a repjegyed. Ja és George, pakolj egy kicsit melegebb ruhákat is.
Itt sokszor esik az eső.-tette hozzá magyarázatként.

-Persze. Szerinten most megyek és megnézem, hogy Wilbur meg van e még.-nevettem el magam.

-További jó délutánt, Gogy.-röhögte el magát ő is.

-Meglesz, neked pedig jó délelőttöt!

A hívást Dream letette az elköszönésünk után én pedig negnéztem, hogy Wilbur még mindig streamel e. A válasz igen volt, és mivel láthatólag jól megvolt ezért inkább vissza se mentem hozzá.

Helyette inkább lefeküdtem a kanapéra és Dream régi manhunt videóit kezdtem el visszanézni.

//665 szó//

Sziasztok! Nagyon sajnálom, hogy nem volt egy egész hónapig rész, viszont ezt a történetet kikapcsolódásként írom és nem szerettem volna egy igénytelen, kényszermunkát kiadni a kezeim közül. A másik ok az pedig, hogy a mentális egészségem az utóbbi időben nagyon rosszul volt, de már kezd sok dolog helyre állni!:)
Ha még mindig olvasod a sztorit akkor nagyon köszönöm és hihetetlen, hogy mennyi támogatást kaptam az előző részre is!:] Nagyon hálás vagyok nektek és ígérem, hogy gyakrabban fogok részt hozni!<3