Im His And He Is Mine |18+|

1 - Költözés

"Az éjszaka közepén zihálva, könnyek közt riadtam fel..."

Mióta apa elhagyott bennünket, elég gyakran kapnak el pánikrohamok és efféle rémálmok. Az egyetlen megoldás a friss levegõ ilyenkor és nem viselek el ilyenkor senkit. Volt már rá példa, hogy anya segíteni próbált, de nem valami jól sült el. Azóta inkább hagyja , hogy lenyugodjak. Lassacskán megnyugodtam és képes voltam visszaaludni.

Reggel viszonylag kipihentem ébredtem. Az ágyban fetrengve felnéztem instára, snapeket nyitogattam és a szörgombócomat simiztem. Pár fájdalmas nyögés kíséretében kikeltem az ágyból és elindultam a konyhába. A lakásunk már félig dobozokban áltt, csak a fontos dolgok voltak még elõl. A mai nap indulunk Kaliforniába. Elmegyek Mayaval ebédelni, még összepakoljuk amit kell és aztán este repülõre ülünk és vissza sem nézünk.

- Engedj be.- dörömbölt Maya a bejárati ajtón. Csak megráztam a fejemet és eleget tettem kérésének.

- Szia Maya.- néztem rá vidáman.- Nem úgy volt, hogy egy óra múlva jössz?- kérdetem tõle, mivel már azt hittem én emlékszek rosszul.

- Sziokaa, de úgy volt.- vigyorgott rám sunyin.- De ez az utolsó napunk együtt, és minnél több idõt szerettem volna veled eltölteni.- erre teljesen elszomorodtam és könnyek szöktek a szemembe.

- Jajj Maya, úgy fogsz hiányozni.- pislogtam nagyokat, hogy legyõzzem a sírást.

- Te is nekem, de ne aggódj, videochatelünk, szünetekben pedig meglátogatlak.- nézett rám õ is könnyes szemekkel.

- Vagy én téged.- néztem rá mosolyogva.

- ÁÁ nem, neked lesz egy helyes mostohabátyád, én megyek hozzád mindig.- nézett rám halálosan komoly arckifejezéssel.

- Honnan tudod, hogy helyes még én sem láttám képet Mark családjáról.- néztem rá összehúzott szemekkel.

- Hát tudod kutattam egy kicsit, és nézd mit találtam.- mutatta felém a telefonját. A képernyõrõl egy magas, napbarnított, sötét hajú félisten nézett vissza rám.

- Ezt hol találtad?- kérdeztem még mindig sokkos álapotban. Ez a pali valami földreszállt angyalhoz hasonlított, izgalmas lesz ez az új év.

- Instán találtam, Hunternek hívják.- és honnan tudja, hogy õ Mark fia.- Onnan tudom, hogy õ az, hogy itt egy közös kép róla, a húgáról és Markról. Ezt a képet a csajnál találtam.- válaszolta meg Maya az össze kimondatlan kérdésem.

- Hát jó, ez szép munka volt.- ekkor hirtelen kikapta a kezembõl a telefonomat.- Héé, mit csinálsz.- kérdeztem tõle aggódva.

- Semmit, nyugalom Melanie.- nézett rám huncut vigyorral.

- Add vissza Maya.- rántottam ki a kezébõl a telefonomat.

- Huppszi.- sikkantott egyet Maya.

- Mit csináltál?- néztem rá szúrós szemekkel. Ekkor megpillantottam, véletlenül követést kértünk Hunter profiljára. Én tuti kinyírom Mayat.

- Melanie, nem direkt volt, esküszöm nem akartam.- nézett rám félénken.

- Semmi baj, még tuti alszik, gyorsan visszavonjuk. Ott még csak reggel hat van.- néztem rá nyugodtan. És ekkor amire álmomban nem számítottam, pittyent egyet a telefonom. Gyorsan felkaptam és megnéztem mi az, nem hittem a szememnek:

@hunter_anderson elfogadta a követési kérelmed.

@hunter_anderson követési kérelmet küldött.

- Úristen Melanie, engem nem követett vissza, biztos bejössz neki.- kacsintott rám Maya.

- Maya, fújj, õ mától a msotoha tesóm. Tény, hogy jól néz ki, de soha nem kezdenék vele.

- Na jó, hagyjuk a témát. Öltözz fel aztán segítek befejezni a pakolást.- bólintottam, ekkor megint csippant a telefonom.

@hunter_anderson kedvelte egy bejegyzésedet.

- Mi a szar.- nyilvánultam meg igen szépen a telefonomra nézve.- Mayaaaaaa.- kiabáltam a konyha felé, ahova az elõbb besettenkedett.

- Mi van már megint.- ordította vissza.

- Gyere ezt látnod kell.- sürgettem. Lehuppant mellém és ránézett a telómra.

- Szent szar.- ámult el õ is.- Ezt a képet én is szeretem, nagyon sexy vagy rajta.- nézett rám huncutul. A képen egy bordó miniruhában állok egy vodkás üveggel a kezemben. Naa igen errõl beszéltem, szeretek bulizni na.

- Hát, valószínüleg nem tudja ki vagyok.- mondtam reménykedve, hogy tényleg így van. És ekkor megint megszólalt az átkozott értesítés hangja.

@adam_the_best követési kérelmet küldött.

- Na jó, ezt én tuti nem követtem be.- nézett rám Maya csodálkozva.- Azt sem tudom ki ez.- mondta elgondolkodva.

- Nézzük meg a profilját.- nyomtam rá.- Nézd csak ki az ott.- mutattam egy képre. Ugyanis Adam instája nem volt privát és az utolsó képen Hunter mellett állt.

- Atyám, mondtam, hogy bejössz neki.- sandított rám Maya.

- Hogyne, vagy csak pusztán véletlen. Na menjünk pakolni.- emeltem meg a nagy seggemet.

- Okézsoké, menjünk. szögdelt utánam Maya.

A napunk nagyon gyorsan elrepült. Azon kaptuk magunkat, hogy délután 3 óra van és mindjárt indulni kell a reptérre. Közben hazaért anya és Mark is. Elkezdtük a maradék cuccot kihordani a taxihoz, ugyanis a kocsijaink már nem voltak itt. Anyáét eladtuk, az enyém pedig már úton van Kaliforniába. Hosszas cipekedés után elérrtünk az utolsó táskához, és én ekkor kezdtem el sírni. Maya nyakába borultam és csak zokogtam.

- Semmi baj Melanie.- simogatta a hátamat.- Nemsokára látjuk egymást, ígérem majd meglátogatlak, addig pedig Facetime.

- Rendben, de ígérd meg, hogy jössz.- néztem rá mosolyogva.

- Tudod, hogy megyek, nem csak miattad ráadásul.- ez gonosz volt.

- Akkor majd látlak.- szorítottam meg mégegyszer.- Szeretlek Maya, vigyázz magadra.- pusziltam arcon.

- Te is, nagyon szeretlek Melanie.- puszilt meg õ is.

Elindultunk a taxi felé, beszálltunk és én még intettem egy utolsót Mayának. Ezzel elkezdõdött életem egyik legnagyobb változása. És fogalmam sem volt, hogy ez jó vagy rossz. Mindenesetre unamas biztos nem lesz.

A repülõtérre értem, vettünk egy-két dolgot és az idõ csak elrepült, szállhattunk is fel a repülõre. Kicsit sem voltam ideges, áá nem ám. A repülõn elsõ osztályon utaztunk, köszi Mark. Feltettem a fejhallgatót és bekapcsoltam a kedvenc lejátszási listámat. Az álom hamar elnyomott, hiszen reggel óta talpon vagyunk és csak úgy pörögtek az események. Arra keltem fel, hogy anyu rázza a vállamat, hogy megérkeztünk és kössem be magamat a beszálláshoz. Hát akkor leszállás...

Sziasztok!

Remélem tetszett ez a rész, még igen kezdõ vagyok, de próbálkozok. Köszönöm az olvasást.💕