--Az álmok csak rám és megint csak rám tartoznak. A szégyenletességük, a furcsaságuk. Kell valami, ami az enyém, hát nem?--
Mikor felkeltem az ágyból, kellet pár perc, hogy feldolgozzam az igazán érdekes álmomat. Mikor feldolgoztam az egészet lementem megreggelizni utána átöltöztem és indultam az iskola felé. Útközben kaptam egy hívást Aimitől amit felvettem.
A:- ohayo (név)
-Ohayo Aimi
A:- gondoltam szólok, hogy ezen a héten nem megyünk Izumival bocsi, hogy nemszóltam hamarabb
-semmi baj vigyázzatok magatokra.
A:- meglesz, puszi
-puszi
Ekkor kicsit szomorú lettem, hiszen nemtudok mással beszélgetni Izumin és Aimin kívül. Mire feleszméltem volna feljöttek az emlékek terushimáról és észre sem vettem de elkezdtem könnyezni és már-már sírtam. Gondoltam ma inkább nemmegyek be és beteget jelentek de ekkor nekimentem valaki mellkasának és imádkoztam, hogy ne terushima legyen az de szerencsémre nem ő volt, hanem Kuroo.
Kuroo:- o-oh elnézést...(n-név)?? mit kerese--- inkább miért sírsz mi a baj? mi történt?
-s-semmi csak rossz emlékek
Kuroo:- és miért vagy egyenruhában?
-m-mi? hiszen péntek van nem?
Kuroo:- nem ma szombat van
-de akkor te miért vagy fent ilyen korán?
Kuroo:- futni voltam, de gyere ha már a házam előtt vagyunk csinálok neked teát és elmeséled mi a baj jó?
-r-rendben..
Beinvitált és beültünk a konyhába. Amíg ő készítette a teát addig én letettem a fejemet az asztalra és gondolkodtam
Kuroo:- tessék itt a tea. Na mesélj hallgatlak
-köszönöm. Tudod régen, mikor első évesek voltunk, volt egy barátom akivel akkor voltunk körülbelül egy évesek vagy 10 hónaposak, nemtudom már. Volt egy buli nemmessze innen és ő a barátom nagyon berugott,azt sem tudta hol van így mikor szóltak nekem elkezdtem keresni, az egyik szobában meg is találtam /Ekkor elkezdtem megint könnyezni,és kuroo leült mellém és simogatta a hátamat/ de nem egyedül volt, hanem éppen megcsalt egy másik, szebb lánnyal. Ekkor szakítottam vele és elköltöztem a nagyimtól, vissza anyáék házába. Nemtudom miért de nagy nyomot hagyott bennem és ezért, nehezen engedek magamhoz közel fiúkat.
Kuroo:- sajnálom, de tudod nemlennél most itt ha nem szakitasz vele hiszen elsőévesek voltunk mikor átjöttél a Nekomába.
-t-tessék? te emlékszel?
Kuroo:- hogyne emlékeznék, hiszen mindig figyeltelek téged
-m-mi?
Kuroo ekkor csak rám mosolygott, amíg megittam a teámat kimentünk a nappaliba és bezélgettünk még egy órácskát, ekkor gondoltam ,hogy már mennem kéne haza.
-Kuroo!
Kuroo:-hmm?
-mennem kéne haza
Kuroo:- gyere hazakísérlek már úgy is sötét van.
-rendi
Elindultunk és viszonylag hamar a házamhoz is értünk de egy idegen állt a kapum előtt. Először fel sem ismertem ki az de amikor felém fordult lefagyott a mosoly az arcomról..
//Kuroo szemszöge//
Mikor (név) házához értünk hallotam ahogy megfagy a levegő (név), és a fiú között mikor felénk fordult az illető.
-(név) ki ez a férfi?
(név):- ő...ő Kuroo emlékszel arra amit ma meséltem
-igen?
(név):- ő itt az exem
-m-mi?
Ekkor a fiú felénk jött éreztem, ahogy(név) belém kapaszkodik. A fiú kezet nyújtott felém amit viszonoztam.
ex:- Yuji Terushima
-Kuroo Tetsurou
terushima:- te vagy az új barátja?
-n-nem
(név) mindig szorított a markolásán gondolom nemakarja hogy ittlegyen ez a terushima fiú. Ekkor a fülemhez hajolt Terushima-san és suttogott valamit
terushima:- ne merd megvédeni, mert újra az enyém lesz.
Itt már elég ideges voltam ahoz hogy elverjem a fiút, így neki estem minden erőmmel.
-TE ROHADÉK HA KEZET EMELSZ RÁ EGYSZER IS MEGÖLLEK!!!!
ekkor elkezdtem püfölni az ökleimmel a szép kis arcát, de láttam ahogy (név) hátrább ment és az arca félelmet tükrözött. Mikor ezt megláttam abbahagytam a fiú ütését és felálltam. Közelebb akartam menni a lányhoz, de ekkor éreztem, hogy arcon ütnek és (név) karjaiba estem bele. Szerencsémre megfogott viszont eléggé fájt az arcom. (név) felállt és odament a fiúhoz.
//(név) szemszöge//
Mikor kuroot megütötte Terushima megilyedtem, és eppen hogy elkaptam kuroot, felálltam és odamentem Terushimához.
-H mégegyszer itt látlak hívom a rendőrséget
Terushima:- úgyis az enyém leszel
-álmaidban k*cs*g
Ekkor behúztam neki egyet, ami balljuk be jól esett és visszamentem kuroohoz akit behívtam a házba.
-gyere lefertőtlenítjük a sebeidet.
Megfogtam a karját és betessékeltem a nappaliba amíg én előkerestem az elsősegély dobozt.
Kuroo:- vigyázz mert eléggé fáj.
-vigyázok, hisz a csapatnak még kell a kapitányuk
Kuroo:- igazad van
Mikor odaérintettem az arcához a vattát felszisszent, de utána hagyta hogy csináljam a dolgomat.
Kuroo:- (Név) hány óra?
-várj megnézem
Mikor mentem megnézni az időt lesokkoltam, hiszen éjfél múlt már. Gondoltam ilyen gyorsan eltelt volna az idő?
-ummm Kuroo
Kuroo:-hm?
-éjfél múlt
Kuroo:- o-oh akkor megyek is
-v-várj
Kuroo ekkor rám nézett és várta, hogy mit szeretnék
-ha gondolod a-akkor m-maradhatsz estére.
Kuroo:- h-ha nembánod
-nem, nembánom úgyis van vendégszoba. keresek neked törülközőt itt várj
Felrohantam és kikotortam neki egy törülközőt és pár ruhát, amit odaadtam neki és eligazítottam, higy hol van a fürdőszoba. Mikor készlett lejött és megvacsiztunk, utána pedig elvonultunk a szobákba. Az este szörnyű rémálmom volt és ebből sikítozva ébredtem fel és csak sírtam. Kuroo ekkor bejött a szobába és leguggolt mellém.
Kuroo:- mi történt?
-rosszat álmodtam semmi extra nyugodtan menj vissza és aludj.
Kuroo:- nem nemmegyek vissza hiszen sírsz
-akkor kérlek maradj
Kuroo:- maradok
Kuroo ekkor felmászott mellém az ágyba és ekkor már nyugodtan áttudtam menni az álmok világába (tudtában annak, hogy ez már nem álom), annak a fiúnak a karjai között akit szeretek.
