Demon X Dukun [1. évad]

6. rész │ "Sajnálom"

Az ütés végett Hano tanárúr 10 métert repült hátrafele, majd a szertár falának vágodott.
Mindenki elkezdett pánikolni és Ryot hibáztatni a dolgok miatt. Ezt késöbb a tanárok meg is hallották és kijöttek megnézni mi történik. Hano tanárúr pedig csak eszméletlenül feküdt a szertár padlóján.
- Semmi pánik, gyerekek. Minden rendben lesz! Te ott elszaladsz hívni egy másik tanárt, amég én megnézem, hogy mekkora is a baj. - majd egy diákra mutatott, majd Hano felé futott.
- Igenis, tanárúr! - válaszolta a diák, majd elfutott.
A tanár elkezdte vizsgálni Hano testét, majd megszólalt:
- Azt hiszem minden baloldali bordája eltört, és eszméletlen. Valaki látta, hogy mi történt vele?
- Én láttam tanárúr! Ryo akkorát ütött a tanárúrra, tanárúr elrepült. Ryo egy vadállat. Én sosem ütném meg a tanáromat ennyire, de persze meg tudnám. - válaszolta Akira.
- Micsoda? Ezt egy diák tette? Hol van ez a Ryo gyerek?
- Itt vagyok, tanárúr. - jelentkezett Ryo, aggódva a következményektől.
- Óh.. Itt vagy... Mi kéztetett téged erre a cselekedetre, kedves Ryo? Hogy képzelted, hogy egy tanárra támadsz?
- Hát, hogy megmondjam az őszintét tanárúr, Hano tanárúr kért meg, hogy támadjak rá. Azt mondta, hogy az ő tornádó fala áttörhetetlen. Én esküszöm nem akartam bántani.
- Persze, hogy nem akartad, ezért törted el az összes bordáját. Hálám jeléül egy 5 napos szünetet érdemeltél ki a cselekedeteid miatt. A legközelebbi az örökös szünet lesz, szóval óvatosan a keménykedéssel.
- Micsoda? De hisz mondtam, hogy nem direkt volt... Még csak nem is ütöttem olyan erőset. - mondta felháborodva Ryo.
- Én biztos vagyok benne, hogy direkt volt, tanárúr. Most csak próbálja a helyzetét javítani. - mondta Akira.
- Tudom, de rajtam ezek a dolgok nem működnek, nem véletlenül hívnak Nama Gomi-nak, a híres Gomi családból származom... Nem most jöttem le a falvédőről. Na mehetsz is Ryo, ez a szünet ma kezdődik. - mondta büszkén a Nama tanárúr, majd elkezdte gondozni Hano tanárurat.
Ryo megfordúlt és elindult hazafelé reménykedve abban, hogy jól van a mester.

Miután Ryo átöltözött, útnak indult. Elkezdett sétálni a kapu fele, amikor Rika tanárnő megérintette a vállát:
- Te meg hova mész? Még nincs vége a tanítási időnek.
- Haza. Fel lettem függesztve 5 napra.
- Miért, mit csináltál? - kérdezte kiváncsian Rika tanárnő.
- Hát.. Röviden, tömören annyi történt, hogy harcedzés közben véletlenül a mestert ütöttem meg, a fala helyett. Ahová ütöttem, onnan eltűnt a fal és ezért még most sem értem, hogy mi történt.
- Áhh.. Hát ez kiváló. Végre ki tudtad próbálni az erődet élesben. Nem mintha nem sajnálnám Hanot, de ez annál sokkal érdekesebb. Na és milyen érzés volt?
- Fura, mert az ütés után sokkal erősebbnek éreztem a varázslatom.
- Ez király! Ki adta az 5 napos felfüggesztést? Megpróbálok vele beszélni.
- Nama Gomi tanárúr adta.
- Oh.. Ezesetben semmit nem tehetek. Az az ember mindig úgy viselkedik, minthogyha ő lenne a világ közepe, pedig csak annyit ér mint egy szemetezzsák.
- Hát rendben, azért köszönöm...
- Várj! Nem akarsz még az erődről beszélgetni? - vágott közbe Rika, majd folytatta - Sokkal erősebb lehetnél, ha tudnál mindent róla.
- De, persze, hogy akarok, úgy sincs mit csináljak ma.
- Úhh, annyira izgatott vagyok, hiszen olyan különleges az erőd. Mit szeretnél tudni?
- Hát elsőként azt, hogy miért pont holdfény mágia lett a neve?
- Óh, már vártam ezt a kérdést. A rövid magyarázat az, hogy hasonlít a mágiád a holdra, a hosszú pedig az, hogy úgy működik, mint a hold. Ahogy a hold elnyeli a nap fényét és képes hasznosítani azt, úgy te is képes vagy elnyelni másnak erejét, azaz a "fényét". Majd átalakítani azt a saját "holdfényeddé", amit mások ellen tudsz használni. A fény mágiára gondolj úgy, mint a napra, a sötétség mágiára pedig úgy, mint egy fekete napra. Eredetileg fény mágiával születtél volna, de valami miatt mutálódtak a sejtjeid és így ezzel a különleges mágiával. Sokat kutakodtam utána, de pontosan még én sem tudom megmondani, hogy mi eredményezte ezt a mutációt.
- Ez érdekes. Kezd egyre jobban érdekelni a téma. Esetleg tudod, hogy mennyire számítok erősnek, a többiekhez képest?
- Hogy mennyire? Gondolkodj úgy, hogy te vagy egy mamutfenyő, ők pedig mindössze átlagos tölgyfák.
- De hogyhogy? Ennyire erős lennék? De hát nem is tudom, hogy hogyan kell használni, és nem is tudok semmilyen technikát, mert egyszerűen nem léteznek.
- És ez is mutatja milyen erős a mágiád. Azt, hogy nincs semmi fajta fegyvered, pedig vedd csak egy kis nehezítésnek. Hidd el nekem nem lesz rá szükséged. A technikákhoz pedig nem kell más, csak hogy lebontsd más varázslatokhoz tartozó technikákat és adaptáld azt saját hasznodra. Viszont mostmár igyekezned kéne, kezd esteledni, meg nemsokára jön ez a szemetes. Probáld meg kerülni a találkozást vele.
- Meglesz, köszönöm a segítséget. További szép estét.
- Vigyázz magadra, Ryo. Ne feledd, különleges vagy, és persze látni akarom használat közben az erődet ha lehetséges, persze nem erőltetlek. De azért jó lenne.
- Rendben, viszlát. - mondta Ryo, majd elindult egyedül haza.
Miután Ryo hazament, Hano tanárurat megvizsgálták, és arra utasították, hogy vizsgáltassa meg magát egy fejlett Hirával, majd otthona melegében pihenjen 1-2 hetet, a többit a Hirák megoldják.
Aznap este, mielött ágyba ment elhatározta, hogy hasznosan tölti ezt az 5 napot, és megpróbál bocsánatot kérni Hano mestertől.

Csütörtök van, kicsit borús az ég, de egész jó idő van kinnt. Ryo ma energiával tellten kel fel, és elhatározza, hogy ma majd segítséget kér Miyutól, hogy kiderítse hol lakik Hano tanárúr.
Azt tudta Ryo, hogy Hikariban lakik, mivel minden tanár, aki a Dukun képzőben tanít ott lakik, de pontosan nem tudta. Rengeteg lehetősége volt, hiszen ez a város hatalmas. A város 20 körzetre van felosztva és ebből bármelyikben lehet.
Ryo úgy kezdte a napot, hogy tudta, hogy nehéz dolga lesz. Korán kelt, mintha iskolába indulna, és megpróbált összetalálkozni Miyuval, de nem látta őt sehol, ezért körbenézett a városban, hogy milyen ajándékot lenne érdemes adni bocsánatkérés képpen Hano mesternek. Úgy döntött, hogy egy olyan bort vesz neki, ami a félretett pénzéből kikerül. Ma kellett valamit vásárolnia, mivel szombat és vasárnap nincsenek nyitva a boltok, pénteken pedig a legidősebb dukun születésnapját ünneplik, ezért akkor sem maradhatnak nyitva. Ahogy belépett a boltba, megcsapta ez a kellemes finom virág illat, ami egyből Miyura emlékeztette őt. Kiválasztott egy bort, ami 13.000 yen-be került neki, de tudta, hogy nem fogja megbánni, mivel a mesternek fogja ajándékozni.

Péntek van, az utcák olyanok, mint amikor karácsony van. Mindenki születésnapot ünnepel és mindenki nagyon boldog. Gondolta benéz a vásárba, hátha talál magának egy kis harapnivalót, amikor megpillantotta Miyut, aki éppen virágot vásárolt. Odament hozzá, hogy segítségét kérje:
- Szia Miyu. Tudnál nekem segíteni?
- Persze, tudok, de hol voltál tegnap a képzőből?
- Az most nem fontos, azt szeretném kérdezni tőled, hogy esetleg meg tudnád-e érdeklődni valakitől, hogy hol lakik pontosan Hano Light tanárúr?
- Nem kell érdeklődni, tudom hol lakik. De csak akkor árulom el, ha megmondod hol voltál tegnap.
- Jó, legyen... Miattam sérült meg a tanárúr, és emiatt felfüggesztettek 5 napra.
- Áh. Szóval te voltál aki megütötte az apukám.
- Hogy mi?
- Nem is tudtad? Hano Light az apukám. Te kis butus.
Ryo ekkor letérdelt és ezt mondta:
- Sajnálom, sajnálom, sajnálom, kérlek bocsáss meg nekem. Nem akartam ártani neki, baleset volt.
- Álj fel, Ryo. Már a bocsánatod nem számít semmit. Belehalt a sebeibe az apukám.
- MI? Akkor ezért veszel virágot? MIT TETTEM? Meg tudsz nekem ezek után bocsátani?
- Persze, hogy meg tudok, mert csak vicceltem. Semmi baja azon kívül, hogy nem dolgozhat egy ideig. Amúgy is tudom, hogy nem direkt volt, hisz ismerlek én téged, Ryo Yami.
- Huhh.. Soha többet ne ijessz meg ennyire. Így is elég rosszul érzem magam emiatt. Ugye nem bánod, ha meglátogatom? Szeretnék neki bocsánatkérő ajándékot adni.
- Persze, gyere csak. Úgy is hazafele indultam.
Eztel elindultak ketten Miyu háza felé.

Amikor odaértek, bementek és Miyu megmutatta Ryonak Hano szobáját...