🧿
És ma észrevettem, hogy az életemben csak éjjel és nappal van. Vagy az életünkben tán, nem is tudom, bár, megkérdezhetnélek, de nem vagy itt. Lehet, nem is létezel. Már. Nem tudok semmit se, csak annyit, most, így éjjel, tudom, hogy nappal se lesz velem senki, és nem is volt soha. A madárkák csicsergését embereknek képzeltem, lehet. Vagy az emberek zaját madárcsicsergésnek. Egyre megy, nem? Semmi értelme sincs semelyiknek se. Számomra.
🧿
