Minden azzal kezdődött, hogy sík hülye vagyok matekból. De tényleg. Abszolút nem volt túlzás, mikor azt mondtam Mr.Payne-nek, hogy rossz vagyok matekból. Tényleg bármit, bármi mást megtanulok, csak azt ne kelljen. Hiába bízott a képességeimben, rá kellett jönnie, hogy valóban ennyire gyenge vagyok ebből a tárgyból, és így jött a korrepetálás. Persze nem én voltam az egyetlen, akinek korrep-re volt szüksége, de talán nekem az összesen sikerült felül kerekednem. Tehát péntek, négy órára beszéltünk meg egy találkozót, a suli közelében lévő cukrászdába.
Én még nagyban készülődtem otthon, amikor csörögni kezdett a telefonom.
-Vedd fel te, én most nem érek rá. Bent hagytam a púdert, meg a spirálomat.-szóltam oda Ester-nek,majd bevonultam a fürdőbe.
Mikor legközelebb bementem a szobába, vörös fejjel ült a kanapén és a telefonomat szorongatta.
-Ki volt az?-vontam össze a szemöldököm gyanakodva.
-A matek tanárunk. Nem tudtam, hogy ő az. És tök hülyén beleszóltam. Ő meg így visszakérdez, hogy "Ester? Te vagy az?". Arra megijedtem és leraktam. Most tuti totál kattosnak néz.-temette a tenyerébe az arcát.
-Add ide, visszahívom.-mondtam, visszatartott nevetéssel.
-Mi? Jézusom, nehogy.-kapott a telefon után ijedten, de addigra már elvettem.
-Muszáj megtudnom, hogy mit akar.-feleltem-Szia. Mi? Nem, nem láttam, hogy hívtál. Csak gondoltam megkérdezem, hogy meddig jó neked, csak anya kérdezi. Aha, igen. Valószínűleg akkor félre ment. Okés, megmondom neki. Rendben, akkor ott találkozunk. Mi? Jaj nem, köszi igazán nem szükséges. Oké, szia!-mikor letettük, ledobtam az ágyra a telefont és folytattam a készülődést.
-Mi az?-kérdeztem a barátnőmre nézve, aki tátott szájjal bámult rám.
-Mióta tegeződtek?-úgy nézett rám, mintha körülbelül megkérte volna a kezem.
-Hát múltkor azt mondta, hogy sulin kívül nyugodtan tegezzem. Mármint, nem sokkal idősebb, mint mi.-vontam vállat.
-Aha.-bólogatott-Tényleg, te tudod, hány éves pontosan?
-27. De ezt ne mondd el senkinek.-kértem, majd felkentem a cseresznye piros rúzst a számra.
-Miért, titok?
-Nem, csak nem akarom, hogy ebből valami baj legyen.
-Fura vagy.-közölte, majd témát váltott-Azért, tök jó, hogy Sonia és Niall végre összejöttek.
-Hát igen, ennyi szenvedés után ideje volt.-értettem együtt szórakozottan. Niall és Sonia múlthét hétfőn kezdtek járni és ezt másnap reggel már nyílvánosságra is hozták. Sonia végre kendőzetlenül elmondta a fiúnak, hogy mit érez iránta, és mint kiderült, ő ugyanúgy végez. Tehát most Sonia is szerelem mámorában fürdik, akárcsak Anita. Bár Niall-ék kapcsolata sokkal visszafogottabb, mint Louiséké, de azért nyilvánvaló, hogy most már még jobban imádják egymást.
-És te? Neked nem tetszik senki?-néztem most újra rá.
-Nem. Tetszem én eléggé magamnak, nincs szükségem jelenleg senkire.-felelte gondolkodás nélkül.
-Nekem se. Mármint, ha nem jön senki, akkor annyira nem érdekel, hogy én kezdjem el keresni.
-De hát neked ott van Payne.-vágott közbe.
-Hülyeség. Mondtam már Ester, hogy én a legkevésbé sem érdeklem Liam-et, és ez kölcsönös.-ráztam a fejemet.
-Mindegy, ma úgy is meglátjuk, hogy mi lesz ma. Na nekem mennem kell, majd este írj, hogy mi volt.-állt fel és mintha hirtelen nagyon sietős lett volna neki.
YOU ARE READING
Midnight teaching-Liam Payne ff.
Fanfiction!SZÜNETEL! !ÁTÍRÁS ALATT! Egy olyan könyvbe illő történet ami bármennyire is hihetetlen de megtörtént...és pont velem.Csak hogy ez a valóság,ahol nem minden történet végződik Happy End-el. Káromkodás,+16-os részek előfordulhatnak. Jó olvasást!:)