Mi A Megoldás A Megoldhatatlanra?

A segítő beszélgetés

A hétvégém szörnyen telt csak arra tudtam gondolni, hogy mi lesz ha nem lesz megoldás, mi lesz ha emiatt nem tudok elmenni.

Reggel lett. Nem akartam iskolába menni. Csak az volt bennem, hogy mindenki elítél, mindenki utál, pedig nem is ismernek. Gondolkodtam egy ideig, aztán rá néztem az órára.

-Jézusom már háromnegyed nyolc van, el fogok késni!

Gyorsan felöltöztem, felkaptam a táskám és elrohantam az iskolába. Szerencsére sikerült beérnem.

Amint beléptem a terembe egyből elpirultam. Ádám az én asztalomnál ült.

Aztán kiderült, hogy csak ültetés volt, az osztály főnök engem is arrébb ültetett de nagyon boldog lettem mikor megláttam és most egyből el is tűnt a nagy jó kedvem.

Egésznap csalódott voltam, nagyon rossz érzés volt, hogy a semmiért voltam nagyon nagyon boldog.

Beszéltem a srácokkal és a lányokkal, hogy iskola után tudunk-e beszélni. Szerencsére a legtöbben igent mondtak.

Eltelt négy óra. Végre kicsengettek, megint hátra mentünk és elkezdtünk beszélgetni. Pár perc múlva jött is a kérdés.

-Amúgy Csongi miről is akartál beszélni? - kérdezte Laura

-Csak annyit akartam, hogy nektek volt vagy van olyan érzésetek, hogy mindenki téged figyel és úgy ítél el, hogy azt sem tudja, hogy ki vagy?

-Az elején nekem is volt ilyen - válaszolta kedvesen Gábor  

-Nekem is volt ilyen- mondta Luca

-A legtöbbünkkel ez megtörtént, nem csak veled úgyhogy nem kell aggódnod-nagyon kedvesen válaszolta Bianka

-Nem kell aggódnod végig veled leszünk a fesztiválon, aki beszól azt majd leütjük- mondta Olivér 

Még beszélgettünk erről és sok mindenről, nagyon sokat segítettek 

-Srácok, haza kéne már menni lassan hét óra- mondta Bianka kicsit félénk hangon

-Jézusom, sietnem kell haza , majd holnap találkozunk!

Nagyon siettem haza, ennek ellenére is anyukám egyből elkezdet velem ordítozni.

-HOL VOLTÁL ÉS KIVEL KEZDJ EL BESZÉLNI VAGY OLYAT KAPSZ, HOGY A FAL ADJA A MÁSIKAT!-ordította nekem anyukám 

-Anya, a barátaimmal voltam a parkban.

-HÁT PERSZE,GONDOLOM MEGIINT AZZAL A FIÚVAL VOLTÁL!-ordította vissza 

-Hát igazából ő is ott volt!- válaszoltam kicsit félénken

Anyukám kicsit lenyugodott, és fel tett egy furcsa kérdést

-Kisfiam, ugye nem vagy meleg? 

-N...Nem, anya dehogy-meglepetten válaszoltam 

-Anya most felmegyek a szobámba és lefekszem aludni-mondtam anyukámnak 

-Okés fiam, amúgy kérsz valamit vacsorára?-kérdezte anyukám

-Nem, nem kérek semmit, de most felmegyek a szobámba.

Eltelt a hét, péntek este lett, amint haza értem felmentem a szobámban, egyfolytában csak gondolkoztam.  Elkéne, már mennem aludni, de nem megy folytan arra gondolok, hogy Ádám szeret engem? Egyáltalán én szeretem őt, mi lesz ha ő megutál engem, mi lesz ha valami rosszat csinálok holnap után?

Jézusom, már hajnali négy van, most már tényleg aludnom kéne. Megpróbálok aludni. Körülbelül tizenöt perc alatt elaludtam. Nagyon furcsa álmom volt.