Mi A Megoldás A Megoldhatatlanra?

Első napunk együtt

Reggel boldogan keltem ki az ágyból. Felöltöztem és lementem reggelizni. Megettem a pirítósom, felkaptam a táskám és elindultam.  

Mikor beértem az iskolába egyből oda jött hozzám Ádám és mivel nagyon látszott rajtam, hogy boldog vagyok, ezért elkezdett kérdezgetni.

- Szia, hogy hogy ilyen boldog vagy ma? -miközben kérdezett, elkezdett mosolyogni.

- Szia, hát tegnap jó dolgok történtek velem. - miközben ezt mondtam, majd nem teljesen elpirultam.

- Na, mesélj mi történt veled?

- Tegnap volt a fesztivál és jobban élveztem, mint bármit ami eddig történt velem.

- Na, mi volt az a szuper dolog ami történt? - kérdezte kicsit perverz mosollyal az arcán

- Például amikor felültünk az óriáskerékre és megált a tetején és néztük a tájat. -most már teljesen elpirultam

 - Nem is láttuk a tájat, tök mást csináltunk. - félhangosan, perverz mosollyal mondta

- D...de nem is csináltunk semmit- kapkodva fogtam be a száját.

Levette a kezemet a szájáról, közelebb hajolt és elkezdett suttogni.

- Én most kimegyek a mosdóba, várj itt egy-két percet utána gyere utánam. Mutatok valamit ami sokkal izgalmasabb, mint az óriáskerék.

Elindul a mosdófelé, elkezdem gondolkodni, hogy mi lesz velem, ugye nem akar lefeküdni velem a mosdóban vagy arról akar beszélni, hogy befogtam a száját, de ő is biztos megérti, hogy sajnos egy olyan városban lakunk ahol nem tudom ki kiáltani, hogy szerelmes vagyok egy fiúba és ezzel semmi baj. Mire észbe kaptam már el is telt 3 perc. Elindultam a mosdóhoz, egyből benyitottam, de nem volt ott csak Ádám csak ott ált és.... és támaszkodott a falnak. Nem volt boldog, úgy nézett ki, mint aki nem aludt egy hete, nagyon fáradtan tűnt még azt sem tudtam eldönteni, hogy boldog vagy szomorú.

Közelebb lépet, megfogta a csuklóm és behúzott az egyik fülkébe és elkezdett beszélni.

- Nem tudom, hogy hogy kérdezzem meg tőled, sokáig gondolkoztam rajta, hogy hogy is tehetném ezt meg, de nyugi nem fogok semmi olyat tenni amit eddig nem csináltunk. Csak meg szeretném kérdezni, hogy eljönnél..... hozzánk és...... bemutathatnálak úgy a szüleimnek, mint a párom-teljesen elpirult miközben próbálta elmondani

Teljesen elpirultam. Nem erre számítottam, mindenre, tényleg mindenre gondoltam, de erre nem gondoltam. Azt hittem ő a perverz, de lehet inkább én vagyok az. Gondolkodtam a válaszon, de aztán eszembe jutott, hogy a szülei teljesen megértőek. 

Most nagyon figyelj. Igen, elmegyek veled hozzátok délután.

Annyira boldog volt, hogy egyből megcsókolt. 

- Akkor suli után találkozunk az iskola kapuban, de most ugyan menjünk vissza mint amikor bejöttünk. 

Egésznap ezen járt az agyam, megazon, hogy elmondjam anyámnak vagy ne mondjam el neki. Ha elmondom hazudnom kell, de ha nem mondom el akkor is hazudnom kell, ha elmondom az azt jelenti, hogy biztos, hogy megtalál és megöl. Szóval jobb ha nem mondom el neki.

Gyorsan vége lett az utolsó óránknak. Ott ált boldogan az iskola kapujában. 

Beszéltél anyukáddal? 

Igen, azt mondtam csak tanulunk, fel volt háborodva, de  végül megengedte.

Elindultunk Ádámékhoz, mivel körülbelül fél négy lehetet és ilyenkor már kevesen járnak az utcán ezért megengedtem, hogy megfogja a kezem. Mikor oda értünk nem, mert belépni az ajtón, de Ádám se. Végül körülbelül öt percet álltunk az ajtó előtt. Végül beléptünk az ajtón.....