Mindent az álmainkért

1. rész

Mivel tegnap már tűkön ülve túlestünk az évzárón, már nem volt különösen fontosabb dolgunk így, nyáriszünet elkezdtével. Ezért is döntöttünk úgy, hogy nyakig mártózunk a vakációba, és mi mással lehetne ezt megünnepelni, ha nem egy ütős, kiadós kerti partival? Szerintem sem lehetne mással!

Egyik mélyzsebes évfolyamtársunk volt oly' kedves és vállalta is ezt a feladatot, hogy nekünk már csak szórakozni kelljen és magához invitálta majdnem a fél középiskolát. Alapjáraton nem igazán tudom elviselni a nagy tömeget, de mivel nem voltunk hely szűkében sem, nyugodt szívvel fogom magam jól érezni. Bár még így is vannak bennem kételyek afelől, hogy nem leszek rosszul...

Anyukám sem ellenezte a dolgot, most csak egy kikötése volt, mégpedig az, hogy vigyem magammal Lisa-t és Seungmin-t, nehogy valami hülyeséget csináljak. Na igen... Hármunk közül én vagyok a legkevésbé partiarcok közé tartozó személy, mégis én bírom a legkevésbé az alkoholt. Magam sem tudom miért, de ha netán többet iszok a kelleténél, vetkőzni kezdek. Akár fehérneműig is... Szerencsére erre nem volt még sok példa, és az is csak családi összejövetelek alkalmával, így tulajdonképpen nem is égettem le magam annyira. Csak amennyire megszokott tőlem.

Voltaképp már este 7 órától voltak meghívva az emberek, ezért Lisa-val már fél hétkor készen voltunk és elindultunk Seungmin-ért gyalog, hogy majd vele együtt érkezzünk a partira. Három utcával később már hárman vágtunk neki a vakáció első számú programjához vezető útnak.

-Srácok. Ígérjetek meg nekem valamit.-néztem rájuk felváltva sejtelmes mosolyra húzva a szám.
-Még oda sem értünk, de már a pián jár az eszed.-fordult felém Lisa röhögve.
-Lisa...Te olyan pofátlan vagy. Hagyjad, hadd mondja végig mit akar megígértetni velünk és majd utána harapd le a fejét. Ez a tisztességes játék.-Seungmin bármiféle megbánás nélkül kacsintott Lisa-ra, majd röhögte el magát, ezzel kínos helyzetbe hozva engem. Azonban ami után meglátta gyilkos szemeimet, amint ránézek, egyből lehervadt a mosoly a szájáról és mint egy engedelmes kiskutya, némán húzta be fülét és farkát, jelezvén, hogy most már mondhatom, mit akarok.

-Legfeljebb 4 pohár Soju után már nem engedhetitek, hogy vízen kívül bármi mást igyak oké? Az nektek és nekem sem lenne kedvező helyzet, ha az asztalról kellene leszednetek félpucéran.- mire a mondat végére értem, kínosan nevettem el magam, mire két barátom összeszorított ajkakkal bólogattak hevesen, egyetértésüket kifejezve.
-Viszont akkor ti is ígérjetek meg nekem valamit.-szólalt fel Seungmin. -Ha esetleg rámmásznának a lányok... Leráznátok majd helyettem? -Yaah ekkora egóm még nekem sincs te paraszt! - csapott egyet Lisa a tarkójára.
-De természetesen, van az a pénz!-itt már én sem bírtam röhögés nélkül és mindnyájan dölöngélve sétáltunk tovább.

Miután felkerestük a pontos címet, mindenki megállt egy pár percre, ugyanis elképesztő látvány fogadott minket, amit nem hagyhattunk szó nélkül. Már aki meg tudott egyáltalán szólalni...

-Értem én, hogy gazdagok...De a költekezésnek is van egy határa. De ezek szerint nekik nincs megtiltva, hogy átlépjék. Bassza meg! Én is egy ilyen házat akarok!-Lisa álla majdnem leesett és fogadni mernék rá, hogy már a nyálát is láttam csorgadozni a szája sarkában.
-Már ha ez még belefér a ,,ház'' fogalomba és nevezhető annak. Bár szerintem már 3-szor is túltesz a házon ez a konkrét kastély.-szükségét éreztem ezt hozzáfűzni, hiszen nem mindennapi látvány fogadott minket, az biztos!

Kevesen engedhetik meg maguknak nemhogy ezt az életmódot, de még a lakást is, ahol élhetnek. Erre mi csupán csak egy bulira vagyunk hivatalosak, és még ez is túltesz az elképzeléseinken. Nagyon messze túltesz... Amint szemben fordulsz a ,,kastéllyal'', eléd tárul egy csodálatos, rendezett előkert, közepén egy szökőkúttal, a szökőkút körül pedig körbe szebbnél-szebb színes virágok hajlonganak a kellemes szellőben. Mindez egy dombszerű magaslaton díszeleg, a vízhányó két oldalán barokk stílusú -ugyanakkor modernizált- lépcsősor vezet fel a bejárathoz, oldalukon formásra nyírt sövénnyel. Miközben felfelé sétálok, úgy érzem magam mint bármelyik Disney-s filmben. A hercegnős részt kivéve, mert nem igazán vagyok hasonlítható egy hercegnőhöz... Se kívülről, sem pedig belülről.

Felérve az ajtóhoz -ami nem is annyira nevezhető ajtónak, inkább egy tömör fakapunak- körülnéztünk, hogy fogad-e minket valaki, vagy menjünk amerre akarunk, ám ebben a pillanatban megmozdult az ,,ajtó'' és kilépett rajta a kerti parti házigazdája, Wonwoo.
-Ohh, szép jó estét! Üdvözöllek titeket szerény hajlékomban!-köszönt hatalmas mosollyal az arcán, majd minket Lisa-val megölelt, Seungmin-nel pedig lepacsizott. Őszintén meglepett ez a közvetlen stílus, de egyáltalán nem bántam meg, mivel hasonlóan állok én is az emberekhez.
-Tesó, ez minden, csak nem hajlék. Először jut eszembe a palota szó, de irtó menő és köszönjük a meghívást!- bólogatott elégedetten Seungmin, Wonwoo pedig ezen a kijelentésen kínosan mosolyodott el, pedig nincs mit szégyellnie. Lisa még mindig teljes sokkban volt, amit Woonie észre is vett, és inkább folytatta:
-Örülök, hogy tetszik! Nos, Érezzétek otthon, de legfőképpen jól magatokat!- csapta össze két tenyerét.-A lépcső után jobbra a 2. ajtó lesz a mosdó, át a nappalin és a konyhán ki tudtok menni a teraszra és ezáltal az udvarra is, illetve a lépcső után balra találhatóak a vendégszobák, tudjátok, ha esetleg szüksége lenne valakinek rá...mutogatott össze-vissza, majd a mondat végére ránk kacsintott.
-Rendben, köszönjük!-mondtuk egyszerre, azzal beengedett minket, viszont a lábunk ismét földbegyökerezett.

Azt hiszem, egy életre elég volt ennyi látványból. A végén még a szemem is kifolyik, az Istenit! -Szerelmes lettem.- szólalt meg halál nyugodtan mellettünk Lisa, akinek már valamelyest sikerült felfogni, hogy hol is lehetünk. Nem hibáztatom, én is álmokat kezdtem szőni egy ,,egyszerű'' kastély láttán, viszont én fel is fogtam és nagyjából be is lőttem, hogy merre lehetünk.
-Ezt még ne kiabáld el. Főleg ne egy kerti parti előtt.-szóltam rá tátott szájjal. Ismerem már annyira, hogy ezt merészen ki tudjam jelenteni. Lisa minden olyan fiúra csorgatni kezdi a nyálát, aki első ítéletre jól néz ki. Vagy eszméletlen jól...Nem mondom, hogy össze is jönne velük, de ha nem állítjuk le, ki tudja meddig megy el?

Belépve a ,,palotába'' ismét szemetgyönyörködtető látványban részesültünk. Enyhén szólva. A középen lévő nyílás két oldalán (mint ahogy már Woonie is említette) vezettek a felső folyosóra a szintén barokk stílusú lépcsők, a lépcsők alatt lehetett átsuhanni a nappaliba. A nappalitól jobbra, egy légtérben egy óriási konyha, a két helyiség határán pedig az étkező. A nappali kert felöli falának a közepén terült el egy nagy, elhúzható üvegajtó, amin ki-be járkáltak a már megérkezett tinédzserek. Ezek után komolyan el kell gondolkodnom a jövőbeli munkámon és megélhetésemen, ha ilyen kecót szeretnék magamnak. Mindenesetre kényelmes és takaros kis házikóról beszélünk. A bútorok és a falak színe teljes összhangban van egymással és akkor még nem voltam az emeleten! Bár nem biztos, hogy fel szeretnék oda menni...

Huhh...Ezzel is megvolnánk. Ez a rész egy kicsit hosszúra sikeredett, de ezt így akartam. 😂 Viszont remélem, tetszett az eddigi két rész és köszönöm a vote-okat!🥰💜 Az a kép fent... Nem teljesen így képzeltem el az általam leírt ,,kastélyt'', egyfajta illusztrációnak szántam arra az esetre, ha valakinek nehezére esik elképzelni, amit én írtam le. Előfordul xD