Dalkönyvem

The way you are

- Ez a felső nem igazán előnyös– szólalt meg Cathy végignézve rajtam, mire én a tükör felé fordultam. Egy fekete farmer, meg egy sötétzöld csillámos póló volt rajtam, ejtett vállrésszel, ami elég sokat engedett láttatnia mellemből.

- Nekem tetszik, akinek nem, az nem néz rám – rántottam meg a vállam, mire Rea felnevetett.

- Imádom, hogy nem érdekel, ki mit gondol rólad.

- Már régen megtanultam, hogy nincs értelme követni a sok kockafejet, akik ítélkeznek –feleltem barátnőmnek, közben végig Cathy felé pislogva.

- Lemegyek a ház elé, hamarosan megjön a taxi, kapjátok össze magatokat – pattant fel sértetten, majd kisietett a lakásból.

- Miért is van velünk ez a savanyú uborka? – fordultam Rea felé, miközben felkötöttem a hosszú szőke hajam.

- Mert ő a bátyám csaja, és rám sózta, de nyugi a buliban, már az ő gondja lesz – felelte Rea szenvedő grimasz kíséretében.

- Nick sosem volt észnél, de ez a választás még tőle is meglep – nevettem fel, majd magamra kaptam a farmerkabátom, és beledobtam a táskámba a telefonom. –Menjünk, mert még itt hagy minket.

- Ígérd meg, hogy ma nem veszel össze a tesómmal – kérte Rea már a liftben. – Ma van a szülinapom, kérhetem ezt ajándéknak?

- Már vettem neked ajándékot –vágtam rá, mire Rea vállal meglökött.

- Jess, kérlek!

- Jó, megígérem – adtam be a derekam. – Csak mert szeretlek, és mert utálom a bátyád.

- Nem értem, a kettő, hogy köthető össze, de jó – nevetett fel Rea.

A taxiban, természetesen uborkakisasszony ült előre, mi pedig bevágódtunk hátra, és vihorásztunk, mint a tinik, Rea öt éves korom óta a legjobb barátnőm. A szülei mikor odaköltöztek, jó szomszéd módjára átjöttek bemutatkozni, Rea pedig csendesen leült mellém, én pedig a kezébe nyomtam egy pónit, és kijelentettem, hogy ő lesz a legjobb barátnőm. Imádom őt, mindig mellettem van, még ha nem is találkozunk minden nap, mivel mindkettőnk építi a saját karrierjét, nincs olyan nap, hogy ne beszélnénk, és heti egyszer ne találkoznánk.

- Nick most írt, hogy késnek egy kicsit, addig igyunk valamit – szólalt meg Cathy, mikor a klub előtt kiszálltunk a taxiból.

- Azt nem írta meg, hogy mit igyunk? – kérdeztem szarkasztikusan, mire Cathy hűvösen végigmért.

- Te biztos sört kérsz –jelentette ki, majd beindult a szórakozóhelyre.

- Bumm, egy mondatával végigsértett, most sírok egész este – kaptam színpadiasan a szívemhez, mire Rea szemforgatva megragadta a kezem.

- Viselkedj – pirított rám, és elkezdett húzni a bejárat felé. – Vár minket a rumkóla –vigyorgott rám lelkesen.

Beöltünk egy bokszba, majd kikértük az italokat, Cathy a telefonját nyomkodta, Rea pedig a pincérsráccal kezdett szemezni. Nick Lenard a világ legutálatosabb embere, el sem hiszem, hogy rokonok ezzel a csupa szív lánnyal, az egyetlen amiben hasonlítottak az a sötétzöld szemük volt. Nick mindig szekált, mikor kicsi voltam, azért mert vékony voltam,mikor tinik lettünk, azért mert kikerekedtem, ha rossz jegyeketnkaptam a suliban, buta voltam, ha jókat akkor stréber. Volt egy időszak amikor fülig bele voltam esve, mert akármennyire is gonosz volt velem, másnak sosem engedte, hogy csúfoljon, e mellett nagyon helyes pasi lett belőle. Magas, barna hajú, kisportolt félisten lett a gizda nyúlánk gyerekből, és igen megvoltak a kockák is a hasán. Már legalább három éve nem láttam őt, mert én Manhattan-be költöztem, ő pedig Brooklynban kezdett dolgozni.