Az a fiú..

Part 2

-Szia Lina mindenhol kerestelek ma de sehol nem találtalak. Erik volt az. 1. óta nagyon közel állunk egymáshoz.
-Hello. Volt egy kis incidensem de itt vagyok, miért kerestél?
-Arra gondoltam ma átjöhetnél hozzánk a hétvége bulira készülődni. Most hétvégén Erik szülei elmennek nyaralni és ezért bulit szervez.
-Anya azt mondta ma ne menjek sehova de talán rá tudom venni hogy megengedje.
-Rendben ha megengedte 14:30-ra gyere át
-Okés. Mondtam majd megindultam hazafelé

Otthon hosszas veszekedés után anya belement hogy segítsek Eriknek és 14:30-ra már ott is voltam Erik házánál és neki kezdtünk a nagy pakolásnak.

-És hallottál már az új fiúról?
-Dávidról? Persze. Ma ő segített nekem mikor elájultam
-hallottam róla egy pletykát miszerint az előző sulijába minimum 20 lányt hülyített egyszerre
-Ohh ezt nem gondoltam... nagyon rosszul esett ez a mondtad de igaz is nagyon naiv voltam hogy elhittem neki amit mondott. Lényegtelen legalább ebből is tanultam.
-csak nem tetszik neked? Kérdezte Erik
-nem dehogy csak meglepődtem. Ezt folytatva egy kínos nevetéssel
-Jaj Lina tudom hogy tetszik neked. Szomorúan oda jött majd szorosan megölelt. Kezeit lassan csúsztatta lefelé óvatosan megfogva a fenekem
-Erik! Mit csinálsz? Fejezd be!!
-nyugodj meg, csak megvígasztallak
-De ne így! Erik! Normális vagy?! Ezután felkapott ölébe vett és lassan elvitt a szobájáig. Minden erőmmel küzdve próbáltam szabadulni erős szorításából míg odáig nem jutottunk hogy megütött.

-Erik kérlek fejezd be! Mit csinálsz? Most miért csinálod ezt? Mit akarsz velem csinálni? Kérlek engedj el!
-Pontosan tudod hogy már több éve meg akarom ezt tenni és most megis fogom ha kell erőszakhoz is folyamodom. Majd elkezdte rólam leszedni a ruhákat. Hiába próbáltam kiszabadulni a karjai közül nem tudtam. Már esélytelennek láttam a dolgot mikor már csak a fehérnemű maradt rajtam majd végül az se. De mintha az őrangyalom nyitott volna ajtót meghallottam a nappaliból egy hangos köszöntést
-SZIA ERIK HAZA ÉRTEM! Mintha ezt a hangot már hallottam volna egyszer.

Ebben a pillanatban Erik le mászott rólam nadrágját felvette a földről felkapta magára majd annyit mondott
-maradj itt mert ha nem maradsz csak rosszabb lesz! Termesztésen nem maradtam ott mert nem szerettem volna hogy megerőszakoljon. Így hát fel kaptam magamra egy pólót ami Eriké volt és megindultam megkeresni azt a hangot amit akkor hallottam

-Szia Lina!...Lina?!...mit keresel itt? És miért ennyi ruhába? Ezután a mondat után összerogytam és sírtam csak sírni tudtam semmi mást. Az a sokk amit ebben az 1 órában ért. Erik aki 10 éve a legjobb barátom meg akart erőszakolni majd az a hang akit hallottam ki más lett volna mint Dávid. Nem akartam és nem tudtam feldolgozni azt ami történt.
-Én...én úgy sajnálom Dávid. Mondtam neki majd lassan felálltam és elmondtam neki mi történt. Erik eközben tagadott mindent és mentegetőzött.
-Igaz ez Erik? Dávid kérdezte idegesen Eriket
-dehogy igaz. Komolyan neki hiszel?
-Igen! Majd felment lehozta a ruháim elkísért a wchez hogy felvegyem azokat majd haza kisért.
-Anyának kérlek ne mondj semmit. Mondtam.
-Rendben. Ha így szeretnéd. Mondta majd szorosan magához ölelt.
Ránéztem és megkérdeztem tőle azt ami egész úton törte a fejem.
-I-igaz hogy sok lányt hülyítettél előző sulidba?
-igaz...nem vagyok rá büszke...sőt őszintén szólva itt folytatni is akartam de megismertelek és valami nagyon fura érzést váltottál ki belőlem.
-nem tudom elhinni Dávid sajnálom.
-elhiszem hogy is hinnéd el ilyen múlt után? Bocsánat!
-semmi baj. De most bemegyek mert pihenni szeretnék.
-Ja igen persze nyugodtan, bocsánat.

Majd elbúcsúztuk egymástól én meg egyből mentem az ágyamba aludni mert ezt muszáj volt kipihennem de a millió gondolat nem hagyott aludni.

Majd este 2:52 kopogást hallottam az ablakon...