Jujutsu Kaisen F.F.

×7.rész×

Itadori megfogta a lány kezét, másik kezével tovább ölelve a vörös hajút, aki nem értette mit csinál pontosan. Arcát a fiú mellkasába fúrta, lehunyva a szemeit. Itadori elmosolyodva figyelte a lányt, akinek megsimogatta a haját.

Ayame mosolyogva figyelt az ajtóból, hisz meg akarta kérni a lányt, hogy segítsen neki valamiben. De úgy döntött, hogy hagyja őket egy kicsit, és majd később számon kéri a lányt, hisz nincs az az isten, hogy ne tegye szóvá a látottakat.

Végül a pillanatot Satoru zavarta meg, aki megölelte a húgát, mikor végre oda ért hozzájuk és már meg is szólalt:

-Liiiiiiiiii! Én annyira reméltem, hogy nincs bajotok..

-Nii-san!-mosolyodott el a lány, aki rögtön a kék szemű ölelésébe bújt.

Itadori idő közben elengedte a lányt, majd sóhajtott egyet és bement. A lány, szeme sarkából Itadori után nézett, majd füleit lecsapta.

-Valami rosszat csináltam..?-tette fel a kérdést magában Lilyth.

Satoru a húgára nézett, majd befelé indultak. Végül Lilyth elment segíteni Ayaménak, így a kaja is hamar elkészült. Megették az ételt, majd mindenki ment a dolgára.. Lilyth a szobájába vonult, ahol kezébe vette a telefonját majd gondolkozva nézte a játékait. Végül egy Bleach-es játékon állapodott meg, ahol még javítva karakterén, játszani kezdett. Annyira lekötötte a játék, hogy nem vette észre, mikor valaki bement a szobába.

Itadori csendben becsukta a szoba ajtaját és a lány mellé ült, majd nézte ahogy játszik. Kíváncsi volt, hány animé játék lehet a telefonján vagy hányra regisztrálhatott. Ekkor a telefonon egy Narutós játék logója és üzenete villant fel, amit Lilyth autómatikusan félre pöccintett, majd tovább játszott. Ám közben észre is vette a fiút.

-Igen?-szólalt meg végül Lilyth.

-Nos... csak megnéztelek. Baj? Vagy zavar?

-Nem.-mosolyodott el  lány majd a rózsaszín hajú fiúnak dőlt.

Eközben valahol máshol pedig két fiatal esett át egy portálon, egy átok után ami ezután a földbe menekült. A felemás szemű fiú idegesen egy fába ütött még a rózsaszín hajú lány sóhajtva nézett báryjára.

-Ehh~ hát meglógott..... pedig már kezdtem bele lendülni..

-Pofa be Yumi. Mondtam hogy ne játszadozz el vele! Látod mi lett a vége?-sóhajtott a fiú majd bosszúsan húgára vezette íriszeit.

-Nii-san...

-Hm?

-Bepiszkolódott a szemfedőd.-mutatott a bátyja jobb szemére amit egy szemkötő fedett, kissé porosan, az átok vérével borítva.

-Fantasztikus....-morogta a vörös hajú. Majd fekete íriszét körbe vezette a környéken.-Hm.... ha jól tudom erre kellene hogy legyen Ka-sanék egyik háza.. talán ott lemoshatom.

-Igaz..-nézett körbe az ezüst szemű is.

A rózsaszín hajú lány csendben sétált a vörös hajú fiú mellett, a házat keresve. Végül egy ház előtt álltak meg ahova bekopogtak. Hamarosan ajtót is nyitott egy magas kék szemű férfi. A két jövevény szemei felcsillantak. Yumi sokkal izgatottabb volt mint bátyja, de ezt egy cseppet sem leplezte miközben a fehér hajú napszemüvegest figyelték.

-Oh... hát ti? Eltévedtetek?-kérdezte Satoru le nézve a két tinire

-Nos--kezdett volna bele Yumi de bátyja befogta a száját.

-Olyasmi. Itt maradhatnánk pár napra?-kérdezte a fekete szemű fiú-Nem fogunk zavarni.

-Nos az én részemről nincsen akadálya.-mosolyodott el Gojo.

-YEY!-ugrott Satoru nyakába a rózsaszín hajú lány, örömében.

Ayame kinézett a konyhából, barna szemeit a Gojót ölelő rózsaszín hajú lányra szegezte. Nem értette a helyzetet. Ki lehet az a lány? Miért öleli Satorut? Ismerik egymást? Ha igen akkor honnan? Na és Gojo miért nem mesélt róla? Elvégre Lilythnek is bemutatta akit húgaként szeret. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak a barna hajú lány fejében. Szemei elkerekedtek ahogy a számára ismeretlen lány egy puszit nyomva a fehér hajú arcára beugrándozott a házba. A Sensei viszont még váltott pár szót a vörös hajú fiúval majd mindketten bementek.

Eközben a vörös hajú lány kissé kómásan dörzsölte meg a szemeit.
Itadori mosolyogva figyelte a már kissé álmos lányt, viszont eközben Sakuna is megérzett egy szokatlanul ismerős aurát. De mégsem volt olyan mint amit valójában felismerhetett volna. Mégis valahogy ismerősnek tűnt neki az az átokerő amit megérzett. Gondolkodóba esett az aurával kapcsolatban. Miért lenne ismerős ha nem is tudja hogy kié? Ha nem tudja senki arcához kapcsolni? Kezdte bosszantani hogy nem kap választ kérdéseire.

Yuji csendben ölelte a lányt akinek nem kellettvolna sok hogy elaludjon a fiú ölelésében, mikor is az ajtó kinyílt. Ayame lépett be majd nézett rájuk. Kissé elmosolyodott majd még is szólalt.

-Gyertek le.

Itadori felvette a világát alig tudó lányt, majd kiment a szobából. Elindulva az ebédlő felé mivel útközben megtudta hogy Ayame csinált valami desszertet is amit meg kellene kóstolniuk. Mikor az ebédlőbe értek, az asztalnál Gojo és a számukra ismeretlen fiú beszélgettek. Hamarosan a rózsaszín hajú lány is oda ért egy mosdó szünet után majd mosolyogva megölelte a fehér hajú jujutsu mágust.

-Satoru-saaaan!

-Hm?-nézett fel a fehér hajú a székről.

-Még nem mutattad meg hol fogunk aludni..

-Oh, igaz is. De előbb eszünk a desszertből.-mosolygott Ayaméra a kék szemű.

Ayaménak ez ha nem is mondta vagy mutatta ki de jól esett. Szerette volna ha Gojo vele is gyakrabban töltené időt, ám valahogy nem jött össze. Még maga sem tudja pontosan miért akar a folyton szórakozott Senseiel időt tölteni. Gojo szemei a húgára és Itadorira szegeződtek majd egy kissé morcos tekintettel ajándékozta őket. Lilyth átkómászta magát Satoru ölébe majd megölelte bátyját.

-Most mi az, Nii-san?-motyogott a lány még kómásan.

-Hmp.-ölelgette húgát a kék szemű, duzzogva. Az utóbbi időben nem volt sok ideje arra hogy húgával is időt töltsön, mivel mióta beiratta a suliba egyre kevesebbet beszélgetnek. Folyton Ayamével, Itadorival és Megumival lógott. Ez pedig kezdte zavarni hisz úgy érezte ellopják tőle a húgát, és egyben a legjobb barátját. Persze nem hibáztatta hisz ő maga ragaszkodott ahhoz hogy húga a jujutsu középbe menjen. Viszont szerette volna ha jutna idejük egymásra, nem akarta hogy elidegenedjenek. Nem tudta volna elviselni. És ezt valahogy jeleznie kellett.

-Nii-san.. tudod hogy szeretlek..-ölelte a férfit a piros hajú. Hiába volt fáradt mégis próbálta kiengesztelni bátyját. Ölelgetéssel és a haja piszkálásácal hisz jól tudta hogy Satorunak ez nagyon is jól esik és hogy szereti. Persze azt is tudta hogy ez hamar kiengeszteli bátyját aki csak a nyakába fúrta a fejét.

Ayame mosolyogva nézte a testvéreket, örült neki hogy még mindig ilyen jól kijönnek. És örült annak is hogy Satoru boldognak tűnt. Viszont szeretett volna valamit megbeszélni Itadorival akit félre húzott.

-Hah? Mi az?-pislogott párat a rózsaszín hajú fiú.

-Nos.... segítenél?

-Miben?-vonta fel a szemöldökeit Itadori.

-Szeretnék majd... egy kicsit kettesben beszélni a Senseiel..

-Ooooohh. Számíthatsz rám.-mosolyodott el Itadori majd vissza is ment a többiekhez.

Igen, nehezen szültem meg a részt... bocsánat. De nem volt ihletem.