-Saci!–szólt Ákos.–Gyere a kávézóba. Ünnepelünk!
-Egy pillanat! Kiabáltam túl a hangzavart. Június 15. volt, szóval még a szokásosnál is hangosabban zengett a suli 1. emeleti folyosója.
Egyébként Tóth Sára vagyok, kilencedikes, vagyis mostmár tizedikes. A többit majd később.
Tehát visszatérve a suliba, azért nem indultam el 5 barátommal, mert meg kellett várnom a bátyámat, Szabit. Oda kellett adnom neki egy papírt, amit a kémiatanárom küldött. Ő volt Szabi ofője, ráadásul a bátyám osztálytitkár volt, szóval gondoltam valami év végi dolog. És hogy miért nem adta oda a saját osztályfőnöke a papírt? Mert állítólag el kellett mennie a papírboltba, ami nyilván fontosabb volt, mint az év végi búcsúzás. Hát igen, nem az az osztályfőnök típus. Végre a bátyámék is kijöttek és mehettem a szomszéd kávézóba. A barátaim egy hátsó asztalhoz ültek. Még nem is mondtam, hogy kik ezek a barátok. Ákosról már írtam. Ő most szakított a barátnőjével. 1 hétig jártak. Szegény lány. Ő volt idén a 17. áldozat. Ott van még Réka, akivel ovi óta legjobb barátnők vagyunk. Volt egy incidense egy toxic sráccal, azóta nem bízik a fiúkban (max Ákosban, Ricsiben és Bencében). De ezt majd később. Aztán ott van még Bence és Viki, akik már 8. óta együtt vannak. És végül Ricsi. Imád másokat idegesíteni, engem különösen, mert tudja, hogy könnyen felhúzhat. Állandóan kikészíti a tanárokat és ezt az osztály kifejezetten élvezi.
Öten első óta osztálytársak vagyunk. A társaságunkat szó szerint harmadikban alapítottuk (körbeültünk, elmondtuk az esküt és aláírtunk egy papírt amin a törvényeink voltak :-) még mindig ott a fiókomban a papír)
Tehát vissza a kávézóba:
-Megjöttem,–mondtam a többieknek–rendeltetek már?
-Még nem–szólt Réka.
-Oké, akkor ki mit kér?
-Én egy jegeskávét–jelentette ki Viki.
Sorban leadták a rendeléseiket: Bencének egy eper shake, Ákosnak szintén, Rékának egy latte, Ricsinek egy hosszú kávé és nekem egy cappucino.
Leadtam a rendeléseket, és visszamentem az asztalunkhoz.
-Dávid szombaton év végi bulit rendez az osztálynak. Azt mondta szóljak nektek. El kellett mennie valahová, így csak nekem tudott szólni. De rendes meghívót is fog küldeni.–mondta Réka–Jöttök?
Mindenki igent mondott, szóval megbeszéltük a lányokkal, hogy elmegyünk csütörtökön vásárolni valamit a bulira. Mintha nem lenne elég ruhánk :-). Réka aznap nálunk aludt, szóval elmentünk hozzá a cuccaiért. Hazabringáztunk, uzsonnáztunk, és lementünk a Dunapartra fagyizni és sétálni. Este fél hétkor indultunk haza. A 3. emeleten lakom egy emeletes házban, a a belváros túlsó szélén, de mivel ez egy kisváros, 10 perc alatt hazaértünk. Réka nem lakik tőlünk messze, mindössze körülbelül 300 méterre, úgyhogy bármikor átmehetünk egymáshoz.
Amikor hazaértünk megetettem a két kutyámat, Lolkát, aki 7 éves labrador fiú, és Bogyót, aki pedig egy 4 éves máltai kislány. A vacsiból a hörcsögöm, Popcorn sem maradhatott ki, szóval ő is kapott kaját. Még játszottunk 3 állatommal egy kicsit, és mi is megvacsoráztunk. A bátyám valamikor hajnali 3 körül ért haza, mert valami buliban volt, szóval csend és nyugalom volt. A szüleim korán lefeküdtek, úgyhogy senki sem zavart. Rékával egészen hajnali 4-ig beszélgettünk, és végre kimondhattuk: hivatalosan is elkezdődött a nyári szünet...Hello mindenki, itt az első rész, remélem kedvet kaptatok a könyvem olvasásához.
Mindenkinek további szép napot, estét, vagy éjszakát!By Soskrumplicukrosan
2021.06.07.

YOU ARE READING
Summertime
Teen FictionSárának, a 16 éves mohácsi diáklánynak kedve támadt naplót írni. Elővette a tavaly kapott naplóját, és leírta benne nyári élményeit. Ezt a naplót osztom meg veletek. Remélem, hogy tetszeni fog. Lesznek benne szerelmi ügyek, strandolás, külföld, fesz...