2. rész

16 1 3
                                    

Felmentünk a lépcsőn, ott pedig egy ismerős emberkére bukkantunk..


A lépcső tetején üldögélt Judy csukott szemmel, a fejét a falnak támasztva. 

- Szerintetek alszik?-  fordultam hátra a bátyámékhoz. 

- Szerintem igen. Keltsük fel!- lépett Judy mellé Carlos.

- Hey Judy! Fent vagy?- kezdte rázni Carlos az említett lányt, aki egyből fel is kelt. 

- Igen, most már fent.- állt fel a lépcsőn- Én hogy kerülök ide?

- Miért? Én hogy kerültem a kanapé elé és Carlos hogy került a konyhapultra?- kérdezett vissza Lexa. Elnevettük magunkat és tovább is indultunk, immár négyen. Benyitottunk pár szobába, de mind üres volt. Az utolsó ajtót amikor kinyitottuk olyat láttunk amin mindenki meg volt lepődve: Kendall és Csenge csókolóztak. Csak ebbe a meghitt pillanatukba volt egy bökkenő, vagyis 4 bökkentő...Hát mi.. Észrevették, hogy figyeljük őket. Egyből szétrebbentek és mentegetőzni kezdtek, de hiába. 

- Nyugi skacok! Mi nem fogunk kicikizni titeket vagy bármi ilyesmi- nyugtatta őket Carlos- Sőt! Gratulálunk!

- Köszi!- mondták egyszerre. 

- Na de még egy ember hiányzik a bandából. - állapítottam meg. Los körbenézett és elkiabálta magát:

- LOGAAN!! Mindenki keresse Logant!- adta ki a "parancsot" Carlos.

- Vaaagy.. Logan majd előkerül mi pedig takarítunk.- adott egy másik frappáns ötletet Lexa. Egy "Na jó" sóhajtással mindenki elkezdett takarítani.  Én még gyorsan ránéztem az órámra és láttam, hogy 12:56 van. Wow! Ilyen sokáig aludtunk...

- Enyém a konyha!- jelentettem ki és már lent is voltam az említett helyen. A konyhában találtam egy tányért, amin volt 2 melegszendvics. Mindkettő szív alakú volt. A tányéron pedig egy cetli: 

Nagyon meglepett, hogy valaki csinált nekem reggelit

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Nagyon meglepett, hogy valaki csinált nekem reggelit. De ki? Úgy döntöttem, hogy megeszem. Furcsa módon nagyon finom volt. Nem tudom ki csinálhatta, de ügyes. 

Egy kis idő után elkezdtem takarítani. Kb. egy óra múlva kész voltam és már csak az volt hátra, hogy elrakjam az elmosott tányérokat. Éppen egy tányért raktam el amikor valaki bejött a konyhába. Megfordultam és láttam, hogy Logan az.

- Szia!- ölelt meg. Furcsáltam, hogy így köszönt. Ilyen kedvesen, aranyosan. 

- Szia!- köszöntem kicsit flegmábban mint ahogy terveztem. 

- Mi a baj?- kérdezte meglepetten Logan. 

- Mi lenne?- kérdeztem vissza. 

- Talán nem tetszett a tegnap este?- kérdezte egy kaján mosollyal az arcán. 

- Csak két csók volt.. ennyi..- kezdtem el rakosgatni ismét a tányérokat. Egyszer csak megfogta a derekamat, maga felé fordított és hirtelen megcsókolt. Köpni- nyelni nem tudtam utána. Ő ezt a helyzetet ki is használva futva távozott. Kb. 2-3 percig csak álltam ott és gondolkoztam.

A nagy agyalásomból Judy zökkentett ki, ahogy bejött a konyhába.

- Te is kész vagy kérdezte. 

- Igen.- feleltem az utolsó tányért is elrakva.

- Mi a baj? Úgy meg vagy szeppenve- jött közelebb az arcomat vizslatva.

- Háát.. úgy 5 perce érdekes dolog történt velem és még azt próbálom feldolgozni. 

- Na mesélj!- ült le egy bárszékre. Én is így tettem és mesélni kezdtem a nemrég történteket. 

My beautiful dream 2Where stories live. Discover now