Mi az a mondat, ami teljesen megváltoztatja az életedet? Mi van akkor, ha a szüleid csak 20 év után közölnek veled egy nagyon fontos dolgot?
Itt megtudhatod, hogy a 4 lány élete hogyan változott meg egyik napról a másikra. Mégis hogy kerülhettek az...
-Amúgy egy kicsit haragom rád.- vallottam be Logan-nek.
-Miért?- lepődött meg.
-Azért, mert belepiszkáltál a bőröndömbe. Én pedig meg em engedtem-mondtam karbatett kézzel.
-Én csak segíteni akartam neked- mentegetőzött boci szemekkel.
-De én nem kértem, hogy segíts- húztam tovább az agyát.
-Jó, tudod mit? Bocsi, hogy belenyúltam a bőröndbe.- kért bocsánatot Logan.
-Meg van bocsájtva. De ezt még visszakapod.- mondtam. Logan csak elmosolyodott és megfogta a bőröndjét majd az enyémet is mire én feleszméltem és utána nyúltam.
-Leviszem, ha nem bánja hölgyem.- mosolygott tovább. Miért van az hogy akárhányszor mosolyog Logan, én belepirulok és elmosolyodok én is? Ő pedig ezt tudja és élvezi is.
Bólintottam, majd elindult a lépcső felé.
-Logan, várj!- indultam utánna. Szerencsére csak az ajtóig ért. Megállt, értetlenül nézve engem.
-A holnapi ruhámat nem vettem ki.-mondtam el az aktuális kínomat. Logan csak sóhajtott egy nagyot és letette a saját bőröndjét az ajtó elé és becipelte a szobájába az enyémet. Rátette az ágyra és leüllt a földre. Kicipzároztam és kikaptam egy rövid farmernacit és egy barackvirág színű toppot. Visszazártam a bőröndöt majd leültem Logan mellé a földre.
-Kész?- kérdezte.
-Igen, a többit majd holnap reggel leviszem.
-Okay- állt fel Logan, én pedig követtem. Levitte a bőröndöket én pedig: 14:56. Wow! Jól elment az idő! Úgy döntöttem lemegyek a földszintre. Elindultam a lépcső felé. Úgy voltam vele, hogy már olyan rutinos vagyok az itteni lépcső használatában, hogy simán lefutok rajta. Már az utolsó fokoknál járhattam amikor a lábaim összeakadtak és akkorát estem...volna ha az a valaki nem kap el. Gyorsan felnéztem, hogy ki mentett meg az instant agyrázkódásomtól. Kendall volt.
-Örök hála!- hálálkodtam. Ő csak elmosolyodott , rámkacsintott és szépen, óvatosan lerakott a földre.
-Máskor jobban figyelj a lábad elé.
-Úgy lesz- mosolygok- Szerinted a többiek már kész vannak a pakolással.
-Persze hogy kész. A konyhában vannak és kaját csinálnak. Vagyis helyesbítenék...nézik, ahogy Lexa és Judy csinálják a kaját- magyarázta Ken mire én elnevettem magam.
-Akkor megyeksegíteni én is- indultam el.
-A csajoknak?- fordul utánam Ken.
-Dehogy is! A fiúknak a bambulásban- legyintettem. Elnevette magát és utánam futott.
Beléptünk a konyhába, Ken leült a helyére én pedig csak egy helyre tudtam ülni-mivel más hely nem maradt- Logan és Carlos közé. Ott bambultunk kb 5 percig mire a lányok kész lettek. Átvonultunk az ebédlőbe és elkezdtünk enni a nagyon finom gofrit. Amikor mindenki végzett Carlos felállt a helyéről és az egyik fiókból egy papírt vett elő, majd még egyet és így tovább.. kivette vagy 10et. Aztán elkezdte kiosztani közöttünk. Mi lányos érdeklődve néztük, a fiúkkal ellentétben gondolom ők sok ilyet láttek már.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Szóval.. ez itt az a lap amin látjátok, hogy szépen fel van írva melyek lesznek a megállók a turné során-szólalt meg Carlos egy ki idő után.
-Okay, már csak a kérdés, hogy mikor fogunk holnap kelni őrmester.- állt Carlos mellé Ken.
-Azt minden kadét eldönti, de a sorakozó 8 órakor lesz pontban bőröndökkel, táskákkal, stb. itt lent a nappaliban. Értve vagyok?- adta kis a parancsot Carlos.
-Igenis kapitány!- válaszoltunk egyszerre.
-Hangossabban!- kontrázott Los.
-Igenis kapitáááány!-kiabálták a fiúk hangosabban.
-Óóóó- folytatta a bátyus. Aztán jött az a bizonyos főcímdal.
Az emberkórus csodaelőadása után James-nek eszébe jutott valami:
-Skacok, a buszelosztást meg kellene beszélni! Vagy egyáltalán hány busz lesz most?
-Nyugi James, 3 busz lesz és az elosztást holnap is megcsinálhatjuk. Amúgy Sophie és Dustin is csatlakozik hozzánk. -mondta mosolyogva Ken.
Hajni sóhajtott egy nagyon , mire mindenki őt kezdte nézni.
