Mi az a mondat, ami teljesen megváltoztatja az életedet? Mi van akkor, ha a szüleid csak 20 év után közölnek veled egy nagyon fontos dolgot?
Itt megtudhatod, hogy a 4 lány élete hogyan változott meg egyik napról a másikra. Mégis hogy kerülhettek az...
Várjunk..ez csak egy álom volt.. hú, megnyugodtam! De kíváncsi vagyok, hogy Ken mit akart mondani.
Éreztem, hogy nem tudok megfordulni, mert két erős kar tart engem. Vagyis valaki átkarol. Az a valaki pedig Logan. Gondolkodtam, hogyan távolítsam el a kezeit a csípőmröl. Elősször gyomorszájon akartam vágni, de azután megkegyelmeztem neki. Megpróbáltam a kezemmel leszedni de sikertelen volt a kísérletem. Aztán mocorogtam..szintén semmi.
-Logan!- szólítottam.
-...
-Logan!- emeltem feljebb a hangerőt.
-...
-Logaaan..Logan engedj el.- emeltem még feljebb a hangerőt. Éreztem, hogy elkezd mocorogni. Végre felkelt.
-Logan, fennt vagy?- kérdeztem.
-Igen- mondta kómásan.
-Akkor elengedsz?
-Nem.- válaszolt ugyanúgy. Elkeztdtem jobban mocorogni, mire elenedett. Ránéztem a digitális órára és 2:00-t mutatott.
-Már jobban vagy?- kérdezi Logan.
-Igen, köszi. Már nem fáj a fejem.
-Akkor aludj! Még nagyon korán van!- nevette el a végét Logan. Olyan aranyosan bír nevetni, és azok a gödröcskék..
Logan megbökött. Ránéztem mire ő elmosolyodott. Furcsa, de úgy aludtunk el, hogy egymás felé voltunk furdulva.
Reggel arra keltem, hogy valaki mellettem motoszkál. Kinyitom a szemem és látom, hogy Logan pakolászik, mégpedig az én bőröndömből.
-'Reggelt! Hááát..-húztam el a szám.- Amúgy mit csinálsz?
-Segítek neked. Még nem pakoltad ki a bőröndödet.
-Hát köszönöm.- álltam fel.
-Kész. -fejezte be.
-Mennyi az idő?- nézelődtem egy órát keresve.
Logan a telefonjára pillantott.
-Fél 8-válaszolt.-Nem kelleme még aludnod?
-Nem vagyok álmos, na és te?- léptem mellé.
-Én sem-nyújtotta ki a nyelvét, mire elnevettem magam.
-Szerinted Ken már fent van?- kérdeztem.
-Igen, nemrég találkoztunk.
-Okay, akkor elmegyek vele sétálni- indulok el. De Logan visszaránt és az ölébe esek. Elmosolyodig majd megszólal:
-De előtte kérek ide egy puszit.-mutat az arcára.
-Okay, kapsz egy puszit a gödröcskédre, de többet nem.- válaszoltam, majd adtam neki egy puszit. A kezébe pont volt egy rövidgatyám és egy haspólóm. Kikaptam a kezébőlés bevonultam a fürdőbe gyorsan rendbe szedni magam. Ezután lementem az emeletről be a konyhába ahol Ken tartózkodott nagy szerencsémre.
-Jó reggelt Ken!- mosolyogtam rá.
-Jó reggelt, Barbie! De jó kedve van valakinek.- viszonozta a mosolyt.
-Mindig ilyen a kedvem- öltöttem ki a nyelvem.-Megyünk sétálni?
-Hát persze!-állt fel.- Indulhatunk is.
-Okay, akkor go!- indultam el.
Az ajtó előtt ott volt egy csokor virág. Még egy kártya is volt a szárára tűzve:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Hát ez biztos nem nekem küldték- nevette el magát Ken.
-Hát nem!Ezt nekem küldte valaki.. de ki?-néztem magam elé.
-Passz.. De menjünk! -sürgetett. El is indultunk. Egyszer csak Ken megáll a séta közben.
-Mi a baj?- állta meg mellette.
-Valamit el szeretnék neked mondani ..- kezdte.-..Flo amióta idejöttetek azóta beléd vagyok esve..és én ezt nem csak úgy mondom, hanem komolyan is gondolom.- vallott szerelmet Ken.
Hát hogy is mondjam...? Most vallott szerelmet egy nagyon jó barátom. Kicsit se voltam elpirulva vagyilyesmi..köpni-nyelni nem tudtam.
-Kendall én ezt értékelem...értékelem hogy elmondtad nekem amit érzel, ezért is szeretlek. Igen szeretlek, mint barátot..Figyelj ne vedd ezt lepattintásnak, de nekem most nincs szükségem egy új kapcsolatra. Okay? Ugye nem harapod le ezért a fejem és szent a béke?- néztem a szemébe.
-Nem, nem fogom, és igen, szent a béke, mindig is az volt. Én megértem ezt. Nyugi, tudtam hogy ez lesz a válaszod, de nem baj. Azért szóltam- mosolyodott el. Én is így tettem. Az őszintét megvallva nem gondoltam, hogy így fog reagálni rá.
A visszafelé vezető út viccesen telt. Ken rengeteg viccet mesélt. Irtó jófej egy srác, ezért sem akarom elrontani a barátságunk.
Amikor visszaértünk olyan 9 óra körül már mindenki reggelizett. Ken-nel leültünk a helyünkre és mi is csatlakoztunk hozzájuk. Mikor mindenki végzett a fiúk összenéztek és felálltak.
