Skorpió, tigris és vörösbegy

Berepül az életembe egy vörösbegy

Olyan szép srácot én még sohasem láttam. Robin Jones volt a neve és mint kiderült, a város leggazdagabb gyártulajdonosának volt a fia. Valójában mi gyerekek nem is tudtuk, hogy a férfinek van egy fia, azt meg, hogy már 11 éves, az mindenki számára felfoghatatlannak tűnt. Nagyot dobbant a szívem, amikor a tanárnő elmondta, hogy Robint még csak nemrégiben fogadták örökbe. Sajnáltam őt emiatt, azt azonban nem gondoltam, hogy ez elég indok lenne ahhoz, hogy mellém ültessék, de mégis így történt. Pedig életemben először kezdődött úgy a tanév, hogy végre nem kaptam padtársat, aminek tényleg teljes szívből örültem. Végre nem cikiznek a suliban senkit azzal, hogy a csúnya, vöröshajú, elálló fülű, ja és persze szeplős lány mellett kell ülnie, nekem meg nem kell ezt megtorolnom egy kung-fuval fűszerezett nagy pofonnal. Anyának sem kell bejönnie a suliba emiatt, apa pedig nem vet rám lesújtó pillantást. Ez a pár napnyi idill szakadt meg Robin érkezésével, aki persze azonnal mindenki kedvence lett. A csinos pofi mellett meg volt áldva jó humorral, kedvességgel, sok-sok ésszel és nem utolsó sorban saját sofőrrel is, aki minden nap hozta-vitte. A nevelőapját, a már korábban említett milliomost Timothy Wallsh-nak hívták. Na, kinek az őseiről nevezték el a várost? Hát persze, hogy az övéiről. A száz évvel korábban még hadászati eszközöket gyártó, ma már elektronikai profilú vállalata biztonságtechnikai eszközöket gyártott és olyan jó megélhetést biztosított neki, hogy már évek óta trónolt az ország leggazdagabbjainak listáján. A szüleim személyesen is ismerték valamelyest, mert a város melletti, több hektáron elterülő birtokán évente nagy partikat adott, ahova a doktornőt és a serifhelyettest is minden alkalommal elhívták.

Robinnal nem lettünk azonnal barátok, kellett hozzá pár hét, pontosabban a fiú betegsége. Habár sokan szerették volna elvinni neki a házit és ezzel együtt bejutni a birtokra, a tanárnő azonban addigra már mindent megbeszélt apával, így padtárs és rendőrgyerek lévén, rám hárult a nemes feladat. Robin akkor már nem volt lázas, de még az ágyában feküdt. Hihetetlen volt az a ház. Kamerák sora figyelte az autót, miközben begurultunk, külön ember volt arra is, hogy elmagyarázza a parkolás rendjét. Apa azonban nem fagyott le úgy, mint én. Legyintett egyet, majd elhajtott, engem otthagyva vagy két órára. Robintól megtudtam, hogy a ház valójában nem is három, hanem öt szintes, csak kettő konkrétan a föld alatt van. Az épület hosszában három részre volt osztva, melyből ők Timothyval a bal szárny első és második szintjét használták, illetve a középső rész földszintjét, ahol a wellness részleg is található volt. A fiú valamelyik osztálytársunktól már tudta, hogy én is örökbefogadott vagyok, de az életünkről mégis akkor beszéltünk először egymásnak. Persze nekem is voltak már információim róla, pl. pontosan tudtam, hogy a szülei meghaltak, de a pontos részleteket csak a harmadik nap mesélte e nekem.