300 Km távolság

1.

Az óra hajnali 2-őt mutat és én még mindig ébren vagyok. Csak a szokásos animét nézek és gondolkozom az élet értelmén. Vajon miért pont ilyen a bolygónk, és miért pont így élem az életem. Az egész olyan mintha egy olyan világban élnél, amit nem is te irányítasz. Ott vannak például a barátok vagy mondok jobbat a szüleid. Nade mostmár nagyon eltértem a témától. Ültem a kanapén majd bekapcsoltam a telefonom amit anya mindig elátkoz ha túl sokat használom. Na igen mániákus telefon függő vagyok. Már csak pár kattintás, és nézhetem amit szeretnék, és most senki nem szól bele hogy mit csinálok. A csöndet pár másodperc múlva a hangszórómból áradó hang törte meg. A szemem egyre jobban a képernyőt pásztázza. Alig 25 perc múlva csalódottan zárom be a weboldalt. Miért van az hogy mindig az a karakter hal meg akit a legjobban szeretek. Mindegy is hisz úgyse én írom a történetet. Ásítok egy nagyot s közben látom hogy elsötétül a képernyő. Felállok az ocsmány zöld  kanapéről és halkan lábujjhegyen odaosonok az ágyhoz, felemelem a lábam és mar érzem az ágyam csábítását. Jut eszembe holnap mehetek táborozni. Anya minden évben beirat én pedig kihasználom hogy az unokatesómmal lehetek, aki ugyanolyan idióta mint én