Mindenki vágyik valamire az életben. Ez lehet apró cél, de lehet hatalmas, földet megmozgató álom is. Egy viszont biztos; mindenkinek van egy álma, ami napról napra élteti, amiért tesz és amire vár. Egy álom, amiért élünk.
Mindegyik szoba legalább már négyszer ki lett takarítva, ám ez sem bizonyult elégnek. Legalábbis Beatrice számára. Alaposan átnézte a jegyzeteimet, majd egy fintor kíséretében átnyújtotta őket.
- A fürdőszobák állapotával nem vagyok elégedett. Cselekedj. – jelentette ki hidegen, majd elsuhant.
Sóhajtva rogytam le az első székre a közelemben.
Amikor Anabell királyné megbízott a kiválasztott lányok szobáinak takarításával és berendezésével, magamon kívül voltam a boldogságtól. Annyira feldobott az új feladat és a vele járó elintézendő dolgok sokasága, hogy az első három éjszaka épp csak annyit aludtam, ami a túléléshez elegendő volt. Szerény berendezésű, kicsi, de annál személyesebb szobámat telehordtam papírokkal, és már az első éjszaka kiválasztottam azokat az embereket, akik segítségére szükségem lesz az átalakítás folyamán. Tudtam, hogy a szobalányokkal nem tudjuk behordani a rengeteg új bútort a szobákba, így a királyné biztosított ezen célokra tíz palotaőrt, akik segítenek felcipelni a bútorokat a megfelelő szobákba.
A feladattal együtt a diszkréció és titoktartás legnagyobb terhe is rám nehezedett. Megtudtam a kiválasztott hölgyek névsorát és egyéb más személyes dolgot róluk, holott ezeket az információkat egyedül a király tudta. Még a királyné sem. Így szabad kezem volt afelett, hogy melyik lány, melyik szobába fog kerülni. Mindegyik szoba egy azon folyóson van, így sokat talán nem is jelent, hogy ki melyik szobát kapja, mégis eljátszottam a gondolattal, hogy talán az én döntésem hatására lesz két szomszédos szobában lakó lány barátnő.
A feladat elvégzésére két hónapot kaptam. Hála a hajnali órákban kidolgozott időtervemnek, nem adtam meg annak a lehetőségét, hogy bármit is az utolsó napokra halasszak és kicsússzak a határidőből. Ezt nem ronthattam el. Már az első napomon összehívtam a többi szolgálólányt és ismertettem mindenkivel a feladatát. Persze az utasításaimat nem mindenki nézte jó szemmel. A magam 23 évével a legfiatalabb szolgák egyike voltam a palotában, ám az itt szolgált évek tekintetében sok mindenkit vertem. A feladatok elvégzésére csapatokat alkottam, kiknek feladatát képezte hol a fürdőszobák takarítása, hol az ablakok takarítása, hol az új ágyneműk és függönyök varrása. A kiválasztott lányok ruháinak varrása természetesen a szabóság feladata volt.
Amilyen jót tettem magammal azzal, hogy a lányok beköltözése előtti harmadik napon már kész volt minden, olyan rosszat is. Így teret engedtem Beatricenak, és az ő bíráskodó tekintetének. Természetesen alig akadt szoba, ahol nem talált hibát. Hol a fürdőszobát nem találta makulátlan tisztának, hol a függöny volt aszimmetrikus, hol pedig a bútorokban talált kivetni valót. Nem mintha azokhoz bármi közöm is lenne... De mit tehettem volna, engedelmeskedtem az utasításoknak, és a szükséges cserék és javítások körében intézkedtem. Habár a királyné közvetlen megbízottja voltam, Beatricet azért mégsem sikerült kikerülni. Micsoda kár! A nő egy boszorkány! Amikor egy új szolgáló jön a palotába, Beatrice dolga betanítani, ismertetni a feladatait és felhívni a figyelmét a palotában elvárt illemről és etikettről. Pletykák szerint nem egy embert szaladt már el sírva az első napjai egyikén, köszönhetően Beatrice „elbűvölő" stílusának.
- El sem hiszem, hogy holnap jönnek! – rontott rám Lauren a konyhában. – Ma már itt a stáb és elkezdtek forgatni. Ez annyira izgalmas.
Lauren az egyik legkedvesebb barátnőm a palotában. Hasonló korunk és személyiségünk hamar összehozott bennünket. Lauren két éve érkezett a palotába, és egy megváltásnak érzi az ittlétet. Csonka családban nőtt fel, szegény sorból származik. Miután két éve édesapját is elvitte egy betegség, bátyával együtt szülők nélkül maradtak. Peter bátyát katonának sorozták, míg őt szolgának adták. Amolyan beugrós szerepet tölt be; ha kell a konyhán segít ki, ha pedig nincs szükség ott plusz kézre, szobalányi teendőket lát el.
YOU ARE READING
attraction| charles l.& selection fanfic.
Fanfiction"A lány szomorúan nézett a hercegre. Szerette volna megölelni, szeretett volna elbúcsúzni tőle, de túlságosan is nyilvánvaló lett volna, hogy kettőjük között több van, mint felszínes ismeretség. A férfi is borzalmasan érzete magát, de nem tehetett m...