●"Mindenki ismeri Harry Pottert,a fiút,aki túlélte Voldemort halálos átkát.James és Lily Potter fiát... De mi a helyzet Lisa Blackkel?"●
●!! Semelyik szereplő sem az enyém, (kivéve Lisa) mindenki J.K Rowlinghoz tartozik, kinek transzfób, homofób, és...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
~Non est ad astra mollis e terris via~
Lisa komoran feküdt egy öreg, nyikorgó ágyon, mely Dudley régi szobája sarkában volt elhelyezve. Fülhallgatója szorosan fülébe volt nyomva, s lábávál másodpercenként dobbantott egyet az ágy végére, utánozva az "another one bites the dust" ritmusát. Ez az ágy egyébként Dudleyé volt, de miután Dursleyék felpakoltatták a két gyereket az emeletre, Lisa és Harry együtt osztoztak rajta.
Harry az ablak melett ült, s közben Hedvig fehér tollait simogatta. Némán bámult ki az üvegen, s a jövő-menő emberek alakjait figyelte a tűző augusztusi napon. Két napja, hogy elmúlt születésnapja, s az eldugott csokitorta maradványai még mindig íróasztalán hevertek, tintájai és pennája között.
Dursleyék mindent szépen sorra elkoboztak a két gyerek varázslóeszközei közül, beleértve pálcáikat, és Harry seprűjét is, ej, ha Hedvig és Artemisz nem igazi baglyok lettek volna, ők is a pincében porosodnának.
Harry kihúzta kezét a rozsdás ketrec közül, Lisára nézett, és sóhajtott egy nagyot. A lány kirántotta fülhallgatóját, s felült az ágyra, törökülésbe húzva lábait. Csend volt a szobában, de Petunia néni porszívója megzavarta a békét. A nő reggel óta takarítgatta a kis házat, leveregette a port Dudley képeiről, leszedte a pókhálót a sarokból, és harmadjára vette elő hangos porszívóját.
"Rémálom," sóhajtott Lisa Harryre nézve, aki megigazította törött szemüvegét, és nyögött egy igent.
"Mi bajod van?" kérdezte a lány.
"Nem kaptam egy levelet sem, Hermionétől sem, Rontól sem."
"Mintha én kaptam volna."
"De nekem most volt a szülinapom, szerinted elfelejtették?" nézett fel Harry a törött üvegen keresztül.
"Óh, a nagy Harry Potter," húzta oldalra száját Lisa. "Nem kapott semmit születésnapjára! Döbbenetes!"
Harry elvörösödve kitátotta száját, de be is csukta miután Vernon bácsi erős hangja megöntötte szobájukat. A két gyerek felpattant az ágyról, s lassan lekászálódtak a lépcsőn a nappaliba. Dursleyék az asztal körül sorakoztak, Petunia néni egy elegáns ruhában, Vernon bácsi és Dudley egy-egy simára kivasalt ingben. Az utóbbi öltönye majdnem a szennyesben végezte, hiszen kövér ujját az asztalon levő csokispudingba mártogatta bele, mely hihetetlenül csöpögött.
"Jajj, Dudley drágám, a pudingot akkor eheted, ha megjönnek Masonék," rohant oda anyja kirántani fia vaskos kezét az édességből.
"Ami bármelyik pillanatban megtörténhet," szorította össze fogait Vernon bácsi. "Tehát fussuk át az egészet előlről, Petunia, te-"
"Én az előszobában leszek,és készülök a szívélyes fogadtatásukra," mosolygott a nő. Mr. Dursley helyeslőn bólintott,s szemét fiára szegezte.
