2.

311 15 2
                                    

Kinga és Dave írta, hogy...

Sziasztok! Na mi úgy gondoltuk, kéne egy tali, mivel elég rég voltunk így mind együtt, mert Cortezék is Párizsban vannak, Ricsiék meg Szombathelyen... Mit gondoltok szervezzünk egy összejövetelt?

Cortezzel csak meredtünk a képernyőre, majd mire felfotgam a dolgokat elkezdtem visongani (ragadt rám egy kis Virág stílus ;)) és Cortez nyakába ugrottam. Egyből visszaírtunk, hogy mi tuti benne vagyunk, reméljük a többiek is. Később Ricsiék is írták, hogy egyértelműen jönnek, és, hogy oan naon klassz lesz. Miután mindenki beleegyezett, felhívtuk egymást videochatbe.

- Vííí, úristen, Reni, Kinga, jujj mind annyira hiányoztok máár - ugrott Virág egyből a kamerába.

- Értjük Virág csak fejezd be ezt a visongást! - ordította le Kinga.

- Te inkább ne beszélj! Nem te vagy itt mellette, Emó ne visíts! - förmedt rá Virágra Ricsi is.

- Úgy hiányzott már ez a káosz - mosolyogtam a kamerába.

- Na milyen találkozásról van itt szó? - csatlakozott Zsolti is.

- Várjuk meg a többieket és megbeszélünk mindent - szólalt meg Dave.

KB Öt perc múlva már mindenki bent volt.

- Na szóval. Kingával arra gondoltunk, mivel jön a nyár elutazhatnánk egy hétre valahova. Ötlet?

- Uuu menjünk állatkertbe - mondta Virág a sajátosan. Mindenki pislogás nélkül meredt a kijelzőre.

- Virág - kezdte higgadtan Kinga. - Ugye nem gondoltad komolyan, hogy egy hétre állatkertbe megyünk és ez csak egy rossz vicc akart lenni?

- De most miért? - nézett értetlenül Virág.

- Azért mert... jó feladtam Ricsi magyarázd el neki én nem szenvedek vele, szóval... Víz környékére menjünk, vagy hova? Jó lenne minél előbb tudni, hogy megszervezzem a programokat, és keressünk szállást.

- Hé én tudok egy jó helyet - szólalt meg Gábor is.

- NA mond!! - szerintem Kinga máris ki van idegileg :)

- Menjünk Olaszba. 4 éve voltam a szüleimmel.

- Jó, akkor gondolom jó hely. Láttam róla képeket - gondolkozott hangosan Kinga.

- Jó hely - biccentett Gábor.

- Akkor meg is van, hová megyünk, ez gyors volt - csapta össze a tenyerét Dave.

- Na ideje szervezni. Ha van valami írjátok be a csoportba. Mondjatok ti is programokat, nem csak mi ketten megyünk Dave-vel, ti is segítsetek szervezkedni! - szólt Kinga. Azok a régi diktátoros szép idők :).

Amikor letettük, Corteznek magyaráztam elkéne mennünk bevásárolni cuccokat, össze pakolni és mi mindent kell csinálnunk.

- Reni - mosolyodott el kedvesen - Ne siess ennyire, azt se tudjuk mikor megyünk.

- Jó ez igaz, de felkészültnek kell lenni! - emeltem fel a mutató ujjam.

- Szerintem várjunk holnapig, akkor majd megkérdezzük mikor fogunk menni.

- Miért várjunk holnapig? - szaladt fel a szemöldököm.

- Hogy Kingáék eltudják dönteni, mikor menjünk. Nincs energiám most kivárni, amíg Kinga hosszasan leordít minket.

- Ó. Oké értem.

Elkezdtem programokat és képeket nézegetni Olaszországról, annyi jó dolog van, tök szép szerintem, vagy ahogy Virág mondaná: oan naon jóóó. Egy csomó mindent elküldtem Kingának, de kaptam egy virtuális leordítást, hogy fejezzem be ez túl sok egyszerre és csak azt küldjem el ami tényleg jónak ígérkezik, nézzem már meg az értékelést is. Hát jó. Épp az értékeléseket nézegettem amikor Andris írt a csopiba.

Andris: Kinga! Megvan hova kell menni... Menjünk a Notre Dame-hoz!!!

Kinga: Idióta! A Notre Dame Párizsban van és leégett! Ha érdekel kérd meg Renátát, hogy mutassa meg a hamvait.

Andirs: Na végre segítek keresni, találok valami szépet, erre nem is jó.

Akaratlanul is felnevettem. Még folytatták a vitát egy ideig, de Kinga feladta és elküldte, nézzen valami mást. Szóval senki se változott semmit :).

- Mi az? - kérdezte Cortez, aki foci meccset nézett a tévébe.

- Andris és Kinga - legyintettem - ha érdekel nézd meg a csoportot - nem nézte meg, rájuk hagyta. Valószínűleg eltudta képzelni miről lehet szó.

Később gondoltuk csinálunk palacsintát Justine-nal.

- Figyu Justine... - kezdtem bele a mondandómba. Gondoltam  elmondom neki (persze mind franciául), hogy újra találkozok a volt osztályommal Cortezzel. Valakinek muszály volt elújságolnom mennyire boldog vagyok :).

Miután megvacsoráztunk, le fürödtem és fogat mostam.

- Várod már, hogy találkozzunk a többiekkel? - néztem rá Cortezre, aki mosolyogva felém fordult.

- Ki nem? - és kaptam egy gyors csókot (♡︎).

Felhívtam Virágot is, hogy ez mennyire szuper lesz és miket szeretnénk majd bepakolni stb... Egy szimpla lányos csevej.

Mikor mentünk már aludni sokáig forgolódtam, és csak azon járt a fejem, hogy milyen jó lesz újra látni a többieket, meg minden. Kicsit izgultam azért. De végül elaludtam.

Ismét velük ☆[SzJG ff.]☆Donde viven las historias. Descúbrelo ahora