Bevezető

61 12 12
                                    

Hogy miért külömb az ember az állatnál? Mert tesz olyan dolgot, ami csak a szórakozás érdekében fontos. Ami nem szükséges a túléléshez, de ennek vajon mi az alapja?

Sziasztok!
Felmerül a kérdés, hogy ki vagyok? Nos most elmondom nektek, hogy legyek olyan, amilyen mindig is akartam. Ismert.

Gáspár Kamilla, a Lackfi János Gimnázium egy tanulója vagyok. Cseppet sem mondhatom magam egy különleges 15 évesnek. Úgyanúgy alszok, eszek, gyűlölöm és szeretem magam egyszerre, mint minden tini. Normáknak felelek meg, persze nem mindegyiknek. Hosszú barna haj, seszínü szem, maximalizmus, persze a rendszerezés fogalmát kivéve.
Romániában lakom, de vagyok annyira szerencsés, hogy mindemellett egy olyan városba kerültem, ahol még mi tartjuk elnyomás alatt a másik nemzetiséget, ha lehet ilyet mondani, de alapjáraton nem itt, Székelyudvarhelyen születtem. Vásárhelyi vagyok, és ez meg is látszik a viselkedésemen. Bizton állíthatom, hogy kívánom a másságot, hogy kitűnjek, persze ez maximum a ruházatomban látszik meg, hol pozitív, hol negatív hatást gyakorolva a rólam ítélkezőkre. Egy bátyám van, és két húgom, na meg anyukám és apukám. Sokan jellemzik úgy a Gáspárokat, hogy késünk mindenhonnan, hát ez a továbbiakban kiderül, amúgy meg az idő relatív, ilyenekért nem lenne szabad elítélni senkit.

Többen felelnének arra a kérdésre, hogy város vagy falu, faluval, de nekem egyszerűen elképzelhetetlennek tűnik. Tudjátok egy városban megvan minden amire szüksége van az embernek: suli, bulik, barátok, boltok, kényelem. Egyszóval a társadalmi élete sokkal több irányba terelhető. Akkor meg minek szenvedne vidéken, ahol lehet még a jel sem jó, barátokra meg nem találhat 5 kilóméteres körzetben. Mondjátok ebben mi lehet annyira vonzó egyes embertársaink számára?

Táncos vagyok, ehhez meg kell egy csoport, ahova tartozhatok. Itt Erdélyben büszkén jelentik ki holmi vezetők, hogy a hagyomány sok ember számára fontos, így a néptáncosok nem kis előnyt élveznek akármilyen más tánccal szemben, de én, így 11 év táncolás után be tudnám bizonyítani nektek az ellenkezőjét. 4 éves voltam, amikor édesanyámék elkezdtek a bátyámmal, Hunival együtt járatni a Harmatfű néptánccsoportba. Akkora már 20 éves múlttal rendelkezett az együttes és vezetőnk, Robi sem kesztyűs kézzel bánt a táncosaival
Ahhoz, hogy egy ember táncos legyen mellőzhetetlen a kitartás, a folyamatos gyakorlás, memória...és az akinek semmi érzéke nincs a zenéhez még viccből se gondoljon rá, hogy ő kibírna egy próbát. Ezt nevelte belénk, és ezt nevelem én is tudat alatt minden hozzám tartozóba.

De eltértem a tárgytól. Hogy ki is vagyok valójában?
Nem tudom.
Lehet erre egy szóval felelni? Tudja az ember egy szóval minősíteni magát? Kétlem. Több rendszer is próbál embertípusokra osztani, de ott sem tudhatnak leírni egy embert egy tulajdonság alapján, hogy is lehetne.
Ha azt mondom, hogy barna hajam van, és a szemem színe meghatározhatatlan, mert a zöld, a kék és a barna elkülönül benne, ismersz?
Nem.
Mondhatod, hogy tudod ki vagyok, ha abba is beavatlak, hogy egy szerencsés lány vagyok, akinek a külsője egy értékrendszerben a pont jónak számít?
Nem, és ilyen adatokból nem is fogsz tudni megismerni igazán.

Kiskorától tanítsák a gyereknek, hogy a belső számít, nem a külső...hát ez sem igaz így. Jegyezzétek meg, minden cáfolható és ha megkérnétek, hogy bizonyítsam be, hogy 2+2 az 5, addig csűrném, csavarnám a dolgokat, hogy a logikai levezetésemben semmi hibát nem kapnátok, csak látnátok, hogy az eredmény egyszerűen lehetetlen.

Mire lehet képes egy ember, annak érdekében, hogy megismerje magát?
Ki tudja.
Ki tudja, hogy egész életünk során az az egy cél vezet, hogy tudjuk meg kik is vagyunk valójában. Hogy tudjuk kiszámítani a következő lépésünk.
Hát ha erre születtünk, akkor lassan elkezdem adagolni magamnak, hogy nem ért semmit az életem, mert erre választ nem tudom megkapni. Az élet nem egy másodfokú egyemlet, amit matek órán addig oldatnak velünk, amíg megkapjuk az eredményt, amíg megértjük, hogy mit fednek azok a sötét foltok, az x és y. Az ember alkalmazkodik, azt teszi, amit a környezete követel, elvárásoknak tesz eleget, egyszóval meghatározhatatlan.

HarmatfűWhere stories live. Discover now